Brüsszelben a napokban bejelentették, hogy az unió egy új, Fekete-tengeri Biztonsági Központot hoz létre. Az lesz a feladata, hogy a térségében a világűrtől a tengerfenékig, valós idejű felderítési és hírszerzési adatokat gyűjtsön, majd ezek alapján gyors figyelmeztetést adjon, ha potenciális fenyegetést észlel.

A központ kiemelt figyelmet fordít a kritikus infrastruktúra, többek között a víz alatti kábelek, a kikötők, a tengeri gázmezők, illetve a szélenergiaparkok védelmére. Ennek különös jelentőséget ad, hogy a Moszkva által meghirdetett hibrid hadviselés részeként már több, szabotázsgyanús akció is történt a Balti-tengeren. Orosz és kínai hajók – az állítások szerint véletlenül – elszakítottak horgonyaikkal a tenger fenekén húzódó kommunikációs kábeleket, valamint elektromos vezetékeket.

Az Európai Unió most közzétett stratégiája kitér a Fekete-tenger aknamentesítésére, a kereskedelmi hajózási útvonalak védelmére is. Emellett külön foglalkozik azzal, hogy Moszkva és Észak-Korea igyekszik kijátszani az olajszállításra vonatkozó nyugati szankciókat. Ez már csak azért is fontos, mert

a korlátozások megkerülésére használt úgynevezett árnyékflotta többnyire olyan rozoga tankerekből áll, amelyek bármikor súlyos környezeti katasztrófát okozhatnak.

A terveket ismertetve Kaja Kallas, az unió külügyi és biztonságpolitikai főbiztosa arról beszélt, hogy a részleteket a nyár végéig fogják kidolgozni. Hozzátette, hogy az új központ ugyancsak megfelelő lehet egy esetleges orosz-ukrán tűzszünet ellenőrzésére.

A Defense News úgy értesült, hogy az intézmény létrehozásához és működtetéséhez nincs szükség külön forrásokra, mert a pénzt a már meglévő uniós projektekből folyósítják majd. Például a 150 milliárd eurós SAFE programból, amelynek célja Európa védelmi képességeinek nagyarányú fejlesztése. A tagországok olcsó hitelekhez juthatnak, amiből a katonai kiadásaik drasztikus növelését fedezhetik.

A központ létesítésén kívül az is az elképzelések közt szerepel, hogy fejlesszék a régióban lévő tagállamok közlekedési infrastruktúráját, méghozzá azzal a szándékkal, hogy veszélyhelyzet esetén gyorsan lehessen mozgatni a Nyugat szárazföldi és tengeri haderejét. Ugyanakkor szigorúan ellenőrizni fogják a térség létesítményei – különösen a kikötők – unión kívüli tulajdonosait. Brüsszel szerint elsősorban az jelent kihívást, hogy Kína az" Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés" keretében igyekszik stratégiai pozíciókat szerezni a világ számos pontján.

A stratégia részeként az Európai Unió szorosabbra akarja fűzni kapcsolatait a szervezeten kívüli államokkal: Moldovával, Törökországgal, Grúziával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Ukrajnával. Az Európai Bizottság jelentésében úgy fogalmaz, hogy az új fekete-tengeri stratégia legfontosabb eleme a biztonság garantálása. Ugyanis ez az alapja térség gazdasági növekedésének és a környezet védelemének, ami viszont közvetlen hatással van egész Európai Unióra.