Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A legújabb orosz drónvadász, a Jak-52B2
Nyitókép: X

Drónvadász lett az ősöreg gyakorlógépből

Az oroszok legújabban ukrán drónok ellen akarják bevetni a még a múlt században gyártott, kétüléses oktatógépeket.

Az ukrán hadsereg korábban már több, sikeres drónelfogást hajtott végre a meglehetősen koros, Jak-52-kel. Mivel az oroszok nem restellnek tanulni az ellenségtől, most ők is előrukkoltak a saját változatukkal, aminek a Jak-52B2 típusjelet adták. A kezdő pilóták oktatására szánt repülőt a volt Szovjetunióban, a Jakovlev tervező iroda fejlesztette ki, míg a gyártást a romániai Bákóban (Bacău) működő, Aerostar vállalatra bízták. Az első repülőgépek 1978-ban hagyták el az ottani üzemet, és 1986-ra már évente ezer darabot állítottak elő, 1990-re pedig az 1500-ra növelték a termelést.

A gépek nagy részét a Szovjetunióba szállították, ezért a kommunista birodalom 1991-es széthullását követően a gépek előállítása annyira visszaesett, hogy évente már csak alig 10 darab készült. 1998-től pedig a románok már a saját maguk által modernizált változatot, a Iak–52W építik.

A hadi használat ötlete viszont már az afganisztáni háború idején felmerült.

Akkor a szovjet hadsereg egy könnyű, jól manőverező, támadógépet igényelt, méghozzá minél hamarabb. Erre volt a Jakovlev iroda válasza a Jak-52B. Ennél megerősítették a szárnyakat, amelyek alá nem irányított rakétablokkok, vagy géppuskák kerültek és még egy kezdetleges célzókészülékkel is felszerelték. De valahogy ez a harciasított kiképzőgép nem nyerte el a katonák tetszését, így csupán egyetlen darab készült belőle. Végül ez sem az afgán csatatereken, hanem a Moszkva melletti, monyinói repülőmúzeumban kötött ki.

Az egyetlen példányban megépült Jak-52B, a harcias gyakorlógép.
Az egyetlen példányban megépült Jak-52B a monyinói múzeumban. Kép: Wikipédia

A Jak-52B tervei azonban nem lettek az enyészeté, ami most kapóra jött az oroszoknak. Mivel a Jak-52-ből még ma is rengeteget üzemel, így bőven van mit átalakítani, az új feladathoz. Az X-en megjelent fényképeken azt látni, hogy a repülő jobb szárnya alá szenzortornyot szereltek, ami a célfelderítésben segít. A tényleges pusztító erőt ellenben egy meglehetősen sajátos konstrukció, a jobb szárny alatti, sörétes puska jelenti. A 12-es kaliberű, Szajga-12-es öntöltő fegyvert egyszerű mechanizmussal, a pilótafülkéből lehet elsütni.

A fegyver hatásos lőtávolsága mindössze 70-100 méter, ezért a pilótáknak ennél jobban meg kell közelíteniük a kiszemelt drónt, hogy tüzelhessenek rá. Ellenben ha a találtok következtében a robot harci része felrobban, akkor ilyen közelről a repeszek komoly veszélyt jelenthetnek a repülőgépre is. Szóval elég kockázatos vállalkozás ezzel a géppel a drónokra lövöldözni. Ráadásul a képeken látható tárba legfeljebb 8-10 lőszer fér, ezért ha elsőre nem sikerül eltalálni a célt, akkor már nem sok lehetőség marad az ismétlésre.

Az előnye viszont kétségtelenül az, hogy könnyű, ami azért fontos, mert a repülőgép - lényegesebb átalakítás nélkül - legfeljebb csak 90 kilónyi plusz terhet tud magával vinni. A The War Zone úgy tudja, hogy az orosz hadsereg több típus közül választotta ki a Jak-52-t drónvadász feladatra. Próbálkoztak az amerikai gyártású Cessna 172, négyüléses oktató és túra géppel, illetve a Jak-18T ugyancsak négy személyes gyakorló repülővel. Végül a két pilótás és jóval fürgébb Jak-52 mellett döntöttek.

A mintának tekinthető ukrán változat azért ennél sokkal egyszerűbb megoldás: nincs se beépített fegyverzet, se felderítő műszer. A pilóták szabad szemmel fürkészik az eget orosz drónokat keresve, és ha találnak ilyet, akkor a közelébe repülnek, aztán a hátul ülő, egy gépkarabéllyal megpróbálja lelőni. Ez leginkább arra emlékeztet, ahogy az első világháborúban küzdöttek egymás ellen a repülők.

Ennél azért valamivel kifinomultabbnak tűnik az orosz változat, főleg a szenzortorony miatt. Bár a Szajga-12-es kicsi lőszerkapacitása, és nagyon korlátozott hatótávolsága miatt a Jak-52B2 sem igazán nagy előrelépés. A megjelenése inkább annak az egyértelmű jele, hogy a moszkvai tábornokoknak is egyre súlyosabb gondot jelentenek a támadó robotok, amelyekkel szemben nincs olcsó, nagy tömegben bevethető eszközük.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×