Donald Trump a fehér házi dolgozószobájában újságírók kérdéseire válaszolva hétfőn hangsúlyozta, azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Az amerikai elnök rámutatott, hogy heti mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni.

Az elnök reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához. Kijelentette, hogy bizonyos információi szerint az ukrán fél újra akarja tárgyalni az ásványkincsekről az Egyesült Államokkal kidolgozott megállapodást, és annak részévé akarja tenni a NATO-tagságot. Donald Trump megismételte, hogy

nem tartja lehetségesnek Ukrajna csatlakozását a katonai szervezethez.

A hétvégén egy interjúban elégedetlenségét fejezte ki Vlagyimir Putyin nyilatkozatai miatt, és kilátásba helyezett az orosz kőolajat terhelő úgynevezett másodlagos vámokat. Szavai szerint az intézkedéshez akkor folyamodna, ha úgy látná, hogy a háborút lezáró békemegállapodás az orosz elnök hozzáállása miatt meghiúsul. A másodlagos vám kivetésekor azon országok, amelyek orosz kőolajat vásárolnak, külön vámot lennének kötelesek fizetni az Egyesült Államokba irányuló kereskedelmi tevékenységük után.

"Befektetésrobbanás"

A fehér házi eseményen Trump elnök megerősítette, hogy április 2-án aláírja az új vámokról szóló rendeletet, aminek alapja a viszonosság lesz. Megismételte azt az érvét miszerint az Egyesült Államok az új vámrendszerrel annak akar véget vetni, hogy kereskedelmi partnerei kihasználják. Megjegyezte, hogy azon országok, amelyek nem jártak el méltánytalanul, és "nem kerestek vagyonokat" az Egyesült Államokkal való kereskedelemből, jól fognak járni. Azt is kifejtette, hogy a várakozások szerint

a vámoknak köszönhetően rövid időn belül 5 ezer milliárd dollárnyi befektetés valósulhat meg az Egyesült Államokban,

részben külföldi cégek, részben amerikai vállalatok részéről, amelyek a vámok miatt inkább az országba hozzák a termelést. Az Egyesült Államokkal szembeni méltánytalan kereskedelem címén azt említette, hogy az adott országok nagyobb vámot alkalmaznak az amerikai termékekre, mint amit az Egyesült Államok az onnan érkező termékekre kivet. Ennek a gyakorlatnak vetne véget a viszonosságra épülő vámrendszerrel, aminek lényege a partner által alkalmazottal megegyező vámtarifák.