Infostart.hu
eur:
355.89
usd:
305.94
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje beszédét hallgatják képviselők a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Történelmi döntéssel búcsúzott a Bundestag: megszavazta a rendkívüli hitelcsomagokat

A leköszönő Bundestag utolsó ülésnapján történelmi döntést hozott: a képviselők kétharmados többséggel szavazták meg azt a két különleges pénzügyi alapot, amely a hadsereg megerősítését és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza.

A keddi parlamenti döntés valójában útravaló a hamarosan hivatalba lépő, a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló nagykoalíciós kormány számára. A kancellár pedig a konzervatív CDU-elnök, Friedrich Merz lesz, aki korábbi álláspontját feladva a jövőbeni stabilitás biztosítása érdekében a több mint tízéves eladósodást jelentő alapok fő szószólójává vált.

Noha az új kormány várhatóan csak április végén lép hivatalba, a keddi rendkívüli szavazásra azért volt szükség, hogy biztosítsák az alapok elfogadásához szükséges alkotmánymódosítás lehetőségét. A rendkívüli hitelfelvételt ugyanis korlátozza az alkotmányban is rögzített úgynevezett adósságfékszabály, amelyet még 2011-ben az akkori Merkel-kormány léptetett életbe.

Az alaptörvény módosításához kétharmados többség kellett, amit a két leendő kormánypárt számára a mostani szavazáskor a Zöldek biztosítottak. Ugyanez a többség már nem jöhetett volna létre a jövő héten megalakuló új Bundestagban, ahol a CDU/CSU és az SPD még az ellenzékbe szoruló Zöldek támogatásával sem tudott volna kétharmados támogatást biztosítani, mert az AfD-nek és a Die Linkének már blokkoló kisebbsége lesz az új parlamentben.

A szavazáson végül

513 képviselő szavazott az alapok elfogadása, illetve az ehhez szükséges alkotmánymódosítás mellett, ami azt jelentette, hogy meglett a szükséges kétharmados többség. Az ellenszavazatok száma 207 volt.

A két rendkívüli alap összesen 900 milliárd eurót irányoz elő az ország biztonságának megszilárdítására, illetve a nélkülözhetetlen infrastrukturális fejlesztésekre. A 900 milliárd euróból 400 a hadsereg erősítését, 500 pedig az infrastrukturális beruházásokat célozza.

A február végi előre hozott parlamenti választások eredményeként immár ellenzékbe kényszerülő Zöldek Pártja ugyanakkor a mostani támogatásért jelentős ellenszolgáltatás kapott. A hivatalba lépő két nagy párt ugyanis eleget tett a Zöldek azon kívánságának, hogy az 500 milliárd eurós infrastrukturális alapból 100 milliárd eurót biztosítsanak klímavédelmi beruházásokra, további engedmény volt az is, hogy 100 milliárd euróval a tartományok gazdálkodhassanak.

A mostani szavazással a Merz vezette leendő nagykoalíció rendkívül nagy lépést tett a tényleges kormányzás felé. Noha a felsőház, a Bundesrat jóváhagyása még hátra van, a legfrissebb értesülések szerint a tartományok képviselői a pénteki voksoláson a szükséges létszámban támogatni fogják a leendő kormány pénzügyi csomagjait, illetve a koalíció programját.

Ugyancsak friss értesülés, hogy a karlsruhei alkotmánybíróság "második körben" is megtorpedózta két ellenzéki párt, az AfD és a Baloldal Pártja (Die Linke) ismételt kísérletét az alkotmánymódosítás elutasítására.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×