Elsőként a Handelsblatt szivárogtatta ki, hogy a február végi választásokig hivatalban lévő gazdasági miniszter lefelé módosította az idei esztendőre vonatkozó konjunktúra-előrejelzést. Eszerint Robert Habeck az idei esztendőre 0,3 százalékos növekedést jósol, miközben a kormány 2025-re tavaly ősszel még a GDP 1,1 százalékos emelkedésére számított.

Az újság szerint az előzetes előrejelzés azon alapult, hogy a Scholz-kormány pozitív hatásokat várt az általa kidolgozott "növekedési kezdeményezéstől", amely többek között magában foglalta a beruházások ösztönzését, továbbá az alacsonyabb villamosenergia-árak biztosítását. A kezdeményezés tervezett intézkedései azonban többnyire kisiklottak.

Ennek nyomán számolt be több hírportál arról, hogy

négy tekintélyes gazdasági szervezet vezetője közös állásfoglalásban sürgős és gyökeres gazdasági fordulatokra szólított fel.

Rainer Dulger, a Német Munkaadók Szövetségének (BDA) vezetője, Peter Leibinger, a Német Iparszövetség (BDI), továbbá Peter Adrian, a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) és Jörg Dittrich, a Német Szakmunkás Szövetség (ZDH) elnöke utalt arra, hogy a német gazdaság két éve recesszióban van, a 2025-ös kilátások pedig szintén borúsak. Közölték azt is, hogy Németország vesztett vonzerejéből, és folytatódik a tőke kiáramlása. Utaltak arra is, hogy több javaslatot tettek a kormánynak a németországi vállalkozói bázis megerősítésére, a megvalósítás azonban nagyrészt elmaradt. A vállalatok körében ez nagy fokú bizonytalansághoz és bizalomvesztéshez vezetett. A szervezetek úgy ítélték meg, hogy semmilyen rövid távú válságkezelés nem segít, ezért alapvető gazdaságpolitikai fordulatot sürgettek

Elengedhetetlennek nevezték a bürokrácia mérséklését, továbbá a vállalati adók és illetékek okozta terhek csökkentését. Megítélésük szerint versenyképes energiaárakra, valamint a szakképzett munkaerő hiányának a felszámolására van szükség.

A német gazdaság "drámai helyzete" miatt a Brandenburgi kapunál nagygyűlést szerveznek, amelyen jelezte részvételét Friedrich Merz, a CDU és Christian Lindner, az FDP elnöke is.

Ezzel egy időben számoltak be a német híradások arról, hogy "meglepetésre" romlott a a GfK februárra vonatkozó német fogyasztói hangulatindexe. Az ok a háztartásoknak a gazdasággal, illetve jövedelmi kilátásaikkal kapcsolatos erősödő borúlátása. A szerdán ismertetett adatok szerint a februári mutató mínusz 22,4 pontra emelkedett a januári mínusz 21,4 pontról. A kilábaláshoz fűzött remények nem igazolódtak be.

Az ntv hírcsatorna által idézett kutató szerint a fenntartható fellendülés jelei nem látszanak, aminek legfőbb oka, hogy az inflációs ráta ismét enyhén emelkedett. A növekvő infláció nem csupán a jövedelmi kilátásokra, de a fogyasztói hajlandóságra is mérséklően hat. Emellett a gyárbezárásokról és a termelés áthelyezéséről szóló hírek ahhoz vezetnek, hogy az emberek egyre inkább aggódnak saját munkájuk miatt. Ez a fogyasztói hangulatra is hatással van.