Látványos csökkenés látható az üvegházhatású gázok kibocsátásában uniós szinten és Magyarországon is 2013 és 2023 között. Uniós szinten 32 százalékkal csökkent ezek (elsősorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid) kibocsátási mértéke - ismertette az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik kiemelte: ezt úgy sikerült elérni, hogy közben az unió gazdasága 19 százalékkal növekedett. Magyarországon ebben a 10 évben 31,6 százalékos csökkenést láthatunk, a 90-es bázisértékkel összevetve pedig már 43-44 százalékos üvegházhatású gázcsökkenés mutatható ki, így a 2030-as klímacéljainkat (a 40 százalékos csökkentést) már 2023-24-ben teljesítettük.

Az uniós tagországok közül a 10 éves időszakban a legnagyobb kibocsátáscsökkenést Észtország érte el 61 százalékkal, Írország 50, míg Szlovénia 41 százalékkal. Ausztria, Litvánia és Luxemburg jóval mérsékeltebb, 17 és 19 százalék közötti csökkentést produkált. Magyarországon az Eurostat 31,6 százalékos csökkentést jegyzett fel.

Kovács Erik tájékoztatása szerint a legnagyobb kibocsátáscsökkentés az energiaiparban történt, ahol 43 százalékos volt a mérséklődés. Ez körülbelül 448 millió tonna szén-dioxid egyenértéket tesz ki. Ezt követi a bányászat körülbelül 25 százalékkal, majd a szolgáltatások, a gyáripar, illetve a háztartások kibocsátása is jelentősen csökkent, utóbbi mintegy 14-15 százalékkal. Egyetlen szektornál, a szállítás, raktározásnál (ide tartozik a közlekedés is) mértek kibocsátásnövekedést globális szinten. Ezt az ágazatot a jelek szerint nagyon nehéz új pályára állítani.

Egyre több az E-autó és a napelem

A vezető kutató közölte azt is, hogy 2013 és 2023 között a zéró kibocsátású járművek forgalomba helyezésének a száma a 70-szeresére emelkedett. 2023-ban másfél millió ilyen új autót regisztráltak. A leginkább Svédországban, Dániában, illetve Finnországban növekedett a számuk, a legkevésbé Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban. Nemcsak a személygépjárművek, hanem az e-buszok, illetve az elektromos nehézgépjárművek számánál is jelentős emelkedés történt.

A látványos eredményben jelentős szerepet játszott Kovács Erik szerint, hogy a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat az Európai Unió tartani akarja, ezért a zöld átállás folyamatos az Európai Unióban és Magyarországon is. Kiemelte, hogy

2023-ban Magyarországon volt a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb a napenergia aránya az áramtermelésben.

A háztartások is egyre tudatosabbak mind az energiafelhasználásban, mind a környezetvédelemben. Hozzátette, hogy a nagy metánkibocsátónak számító mezőgazdasági szektorban is jelentős előrelépés történt a kibocsátások csökkentésében.

Mennyit számít az európai 32 százalék?

Az Európai Unió a globális összkibocsátás körülbelül 7,2 százalékát teszi ki, Magyarország pedig körülbelül 0,1 százalékát, ami statisztikailag alig kimutatható.

Az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, Ausztrália, Kanada - ezek a nagy kibocsátó országok felelősek mind a felmelegedés kétharmadáért, mind a kibocsátások közel kétharmadáért.

Arra a kérdésre, hogy a kedvező tendencia folytatódhat-e az Európai Unióban, Kovács Erik felidézte, hogy az előírt klímacélok betartásával tovább fog csökkenni a károsanyag-kibocsátás, de ez függ majd az átállás gyorsaságától és mértékétől is.