Infostart.hu
eur:
356.68
usd:
311.99
bux:
142136.63
2026. július 13. hétfő Jenő
Donald Trump republikánus elnökjelölt, miután bejelentette győzelmét az amerikai elnökválasztás és kongresszusi választások utáni eredményvárón, a háttérben  a floridai West Palm Beachben 2024. november 6-án hajnalban.
Nyitókép: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson

Katonai lépéseket tervezgethet két új helyszínen Donald Trump

Donald Trump megválasztott amerikai elnök újságírói kérdésre felelve nem zárta ki keddi sajtótájékoztatóján, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett.

Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján a republikánus párti politikustól azt kérdezték: biztosítani tudja-e a világot afelől, hogy nem alkalmaz katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást Panamával és Grönlanddal kapcsolatban. Trump úgy felelt, hogy "egyik (ország) esetében sem tudja ezt garantálni". "De azt kijelenthetem, hogy a gazdasági biztonság szempontjából szükségünk van rájuk" - tette hozzá.

Trump utalt arra, hogy vámokkal sújtaná Dániát, ha az elutasítaná a Grönland megvásárlásáról szóló ajánlatát. Hangsúlyozta, hogy Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából is.

Dánia és az autonóm terület is már többször leszögezte, hogy Grönland nem eladó. A panamai elnök pedig szintén jelezte, hogy az ország szuverenitása nem lehet alku tárgya.

Kedden magánlátogatásra Grönlandra érkezett ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, aki a helyi közmédiának nyilatkozva kijelentette: Grönland csodálatos hely és a grönlandiak "rendkívül jól járnak majd, ha és amikor" az Egyesült Államok részei lesznek. Grönland külügyi hivatalának vezetője közölte: sem az ifjabbik Trump, sem a grönlandi vezetés nem jelezte, hogy egyeztetnének a mintegy ötórásra tervezett látogatás során.

Donald Trump sajtóértekezletén megismételte azon felvetését, hogy Kanada tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz, Bírálta, hogy az Egyesült Államok sokat költ kanadai árukra és északi szomszédja katonai támogatására.

A megválasztott elnök beszélt arról is, hogy megváltoztatná a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy jelentős vámtarifákkal fogja sújtani Mexikót és Kanadát is.

"Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!" - mondta.

Trump beszélt arról is, hogy a NATO-tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kellene költeniük védelemre az észak-atlanti szövetség által jelenleg elvárt 2 százalékhoz képest. "Úgy gondolom, a NATO-nak 5 százalék kell. Mindegyik (tagállam) megengedheti ezt magának" - tette hozzá.

Azzal büszkélkedett most, hogy első elnöksége idején rá tudta venni a NATO-partnereket a védelmi kiadások növelésére. "Én voltam az, aki rávette őket, hogy 2 százalékot fizessenek" - jelentette ki.

Közölte azt is, hogy január 20-i hivatalba lépésével haladéktalanul vissza fogja vonni Joe Biden leköszönő amerikai elnöknek az Egyesült Államok tengerpartjai mentén végzett energiahordozó-kitermelésre vonatkozó, előző nap bejelentett tilalmát.

Trump egyúttal bejelentette, hogy Husszein Szadzsváni egyesült arab emírségekbeli üzletember, a DAMAC Properties vállalat elnöke 20 milliárd dollárt fektet be amerikai adatközpontok létesítésébe szerte az országban.

Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indult a parlament rendkívüli hétfői munkája, a Fidesz és a KDNP frakcója nem ült be, helyette a két ellenzéki frakció vezetője közös sajtótájékoztatót tartott. Az ülésteremben a kormányfő felszólította Sulyok Tamást, hogy írja alá az alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében államfői hivatal véget ér, ha ezt nem teszi, megindul ellene a megfosztási eljárás. Hosszan sorolta, miért kell így tennie az államfőnek.

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.
Tisza-kormány: Gulyás Gergely lemondott, Magyar Péter erős állításokat tett az alkotmányozásról és Sulyok Tamásról

Tisza-kormány: Gulyás Gergely lemondott, Magyar Péter erős állításokat tett az alkotmányozásról és Sulyok Tamásról

Az Országgyűlés hétfőn tárgyalja az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök és Polt Péter alkotmánybírósági elnök pozícióját is érintheti. Magyar Péter parlamenti felszólalásában a javaslatot a korábbi hatalmi rendszer lezárásának nevezte, és közölte: Sulyoknak öt napja van az elfogadott módosítás aláírására. Az államfő éles közleményben utasította vissza a miniszterelnök állításait, miközben a Fidesz–KDNP bojkottálja a szavazást, Gulyás Gergely pedig bejelentette lemondását a frakcióvezetői posztról. Magyar hangsúlyozta, hogy a módosítás nem teremthet általános precedenst politikailag kényelmetlen vezetők eltávolítására, és ősszel széles társadalmi részvétellel indulhat az új alkotmány kidolgozása. A nap politikai eseményeit és a parlamenti fejleményeket folyamatosan követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×