Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
katolikus egyház kereszt
Nyitókép: Pixabay

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Az Orbán-kormányok idején az egyház és a politika összefonódása egyfelől egy sajnálatos trend volt a Republikon Intézet megállapítása szerint. Ennek az egyik legkirívóbb példája volt Schlanger Márton vezető kutató szerint az iskolák fenntartásának az átrendeződése.

„Közel háromszorosára, de legalább két és félszeresére nőtt az egyházi fenntartású iskolák száma 2010 óta. Ezer új egyházi iskola van most Magyarországon, tehát minden tizedik intézmény átkerült az új fenntartóhoz, ami nagyon magas arány. Míg 2010-ben a diákok 6 százaléka járt egyházi iskolába, most ez már 15 százalék. Ilyen szempontból nagyon nagy átrendeződés történt” – részletezte a kutató.

Elemzésük másik fontos állítása, hogy ezek az egyházi fenntartású intézmények jelentős finanszírozási előnyöket élveztek. A tanulmány szerint egy diák után mintegy négyszer annyi támogatásban részesülhettek, mint az állami fenntartású iskolák, közben viszont az oktatási lefedettség romlott, hiszen 2022-ben már a települések 52 százalékában nem volt felső tagozat, 45 százalékában pedig alsó tagozat sem.

„Az iskolai lefedettség önmagában viszonylag kis mértékben, de valóban romlott 2010 óta. Különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy hány település volt, ahol nem működött nem egyházi iskola. De ami igazán súlyos itt, az tulajdonképpen nem is az egyes településekről eltűnő iskolák volta, hanem inkább az, hogy

számos olyan támogatási forma létezik ma is az egyházi iskolák számára, ami az állami intézményeknek nem elérhető:

  • béralapú támogatás,
  • diákok száma alapján járó támogatás,
  • tankönyvtámogatás,
  • étkezési támogatás,
  • egyéb,

így jön ki ez a bizonyos szám, hogy négyszer annyi pénz jut egy egyházi iskolás diákra, mint egy nem egyházi iskolásra” – folytatta.

Ezzel szerinte a fő probléma az, hogy nem teljesítmény vagy szakmai összetevők, diákteljesítmény alapján járnak a források. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a több lehetőség, a több forrás azért egy idő után jobb teljesítményt is fog eredményezni.

Schlanger Márton szerint az kérdőjelezhető meg, hogy ténylegesen egyházi alapú elválasztásra van-e itt szükség, és egyenesen azt is feltételezi, hogy a hívőszám csökkenéshez is hozzájárult ez, ahogy a politika és az egyház összefonódása is.

„Szükséges újragondolni a politika és az egyház viszonyát mind az oktatásban, mind pedig máshol. Hogy egy bölcs embert idézzek:

nem szerencsés a paphiányt hívőhiánnyal orvosolni,

tehát az egyház és a hívők érdeke is az, hogy egyszerűen ne egyházi vagy ne vallási alapon különböztessük meg a jobb és rosszabb lehetőségű diákokat” – húzta alá.

Rámutatott még: a PISA-mérések eredményében sem látható az, hogy „ez a taktika bevált volna”,

  • sem az egyházak népszerűségében,
  • sem az oktatás minőségében,

tehát valamit strukturálisan változtatni kell.

Hogy ennek fényében milyen mozgástere, törekvései lehetnek a kormánynak, arról először is azt mondta: „életjelet adott magáról” az Oktatási Minisztérium, de az iskolafenntartás kapcsán még nem világos, hogy mi fog történni. Szerinte egyébként „nem úgy tűnik, hogy a kormány elfordulna az egyházi iskoláktól”, igaz, az nem is elvárás, de azért hozzá kell nyúlni a rendszerhez.

„A szakma számos képviselője szerint az egyik alapvető elv, amit érdemes lehet alkalmazni, nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is, az a szubszidiaritás, azaz hogy alacsonyabb szinten szülessenek meg a döntések, legyenek ott a kompetenciák és a források, és én itt az önkormányzatokra gondolok. Az önkormányzatoknak nagyon nagy szerepe kell hogy legyen ismét az iskolafenntartásban, az iskolák ügyeinek az intézésében. A tankerületekkel ez nagyon szét lett választva, és tudjuk, hogy ezek meg lesznek reformálva, de konkrétan az egyházi oktatásban való szerepét nem ismerjük. Nagyon-nagyon fontos, hogy az egyház továbbra is jelen legyen az oktatásban, van számos hívő szülő és gyermek, akiknek ez fontos, de mint minden más, ez is preferenciák és képességek alapján kell hogy eldőljön” – rögzítette az InfoRádióban Schlanger Márton.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×