Infostart.hu
eur:
354
usd:
304.85
bux:
133591.93
2026. június 5. péntek Fatime
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Programot hirdetett az AfD: újra napirenden a remigráció

Hat héttel a német parlamenti választások előtt sorra tartják kongresszusaikat, illetve programot hirdető konferenciáikat a német pártok. Ezúttal az AfD és a BSW fogalmazta meg korábbinál is határozottabb programját, mindenekelőtt a szigorúbb migrációs politikát.

Az Alternatíva Németországért párt a szászországi Riesában tartott kongresszust. Az AfD az elmúlt napokban rendkívül sokat szerepelt a híradásokban annak nyomán, hogy a leendő amerikai elnök, Donald Trump jobbkezének és egyik legfőbb bizalmasának számító milliárdos, Elon Musk szerint csakis ez a párt "mentheti meg" Németországot. Bár Musk vélekedését a média és politikusok túlnyomó többsége elítélte, ez egyáltalán nem ártott az AfD támogatottságának.

A párt programjának legfőbb elemei között szerepel a migrációs politika további szigorítása, ennek részeként pedig visszakerült a programba a korábban némi fenntartással kezelt "remigráció" kifejezés. Ez azt a célt hangsúlyozza, hogy mielőbb vissza kell toloncolni azokat a menekülteket, akik illegálisan érkeznek az ország területére. A menekülteket eszerint a határon kell megállítani, mé pedig úgynevezett fogva tartási központokban. A menekültügyi eljárásokat pedig külföldön kell lefolytatni. Mint a ZDF közszolgálati médium fogalmaz, átfogó hazatelepítési offenzíváról van szó. A menedékkérők ideiglenes ellátását pedig a "humánus létminimumra" kell csökkenteni.

A radikális jobboldali párt külpolitikai programjában elutasítja az Oroszország elleni szankciókat. Olyan Németországot akar, amely egyaránt jó kapcsolatokat ápol Oroszország mellett az Egyesült Államokkal és Kínával is. Kitart a ország NATO-tagsága mellett mindaddig, amíg nem jön létre egy "független és hatékony" európai katonai szövetség. Ugyanakkor a közszolgálati médiumok ismertetése szerint azt hangsúlyozza, hogy

Németországnak ki kell lépnie az euróövezetből és az Európai Unióból is.

Társadalmi kérdésekben a hagyományos családmodell mellett foglal állást. A család az apa, az anya és a gyermek "egységeként" szerepel.

Bonnban tartotta pártkonferenciáját az egy évvel ezelőtt alakult radikális baloldali párt, a BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség). amelynek névadója a pártelnök Sahra Wagenknecht. A megalakulást követő első félévben a párt támogatottsága rohamosan nőtt, mostanra viszont a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék körül mozog. A visszaesés ellenére a szeptemberi tartományi választások nyomán bekerült mind Türingia, mind Brandenburg tartomány parlamentjébe,

A menekültek befogadásának korlátozása kezdettől fogva a párt programjában szerepel. Mint ahogy határozottan állást foglalt az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók ellen. Sahra Wagenknecht értékelése szerint a szankcióknak semmi közük nincs a háborúhoz, mint ahogy az erkölcshöz, az emberi jogokhoz sincs. A szankciók gazdaságösztönző programot jelentenek az Egyesült Államok számára, ugyanakkor "gyilkos programot" a német és az európai cégek számára – vélekedett.

"A legolcsóbb árra" hivatkozva szorgalmazta azt is, hogy Németország ismét vásároljon gázt Oroszországtól. Hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak nagy terhet jelentenek Németország számára. "A háború és béke kérdése a BSW politikájának központi eleme" – jelentette ki, kerülve, hogy Oroszországot agresszornak nevezze. Olyannyira nem, hogy közvetve a Nyugatot tette felelőssé. "A nyugati dominancia egyre több katonai konfliktust eredményezett világszerte, beleértve az ukrajnait is" – fogalmazott a "régi" baloldaliból "új" baloldalivá vált politikus.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.05. péntek, 18:00
Gáncs Kristóf
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke
Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Vegyes mozgásokat lehet ma látni a nemzetközi piacokon, Európában a nap első fele iránykereséssel telt, majd délutánra enyhe emelkedés alakult ki, miután az olajár érdemben csökkent azt követően, hogy Izrael és Libanon megegyezett a tűzszünet megújításáról, ez pedig az iráni békereményeket is felélesztette. Nyomást helyez ugyanakkor a tőzsdékre, hogy az elmúlt hónapok sztárjainak számító technológiai és chipgyártó vállalatok részvényeiben profitrealizálás indult meg, amit néhány nagyobb vállalat frissen megjelent gyorsjelentése is fokozott. Ez utóbbi ugyanakkor inkább az amerikai tőzsdéken látszik jelenleg, ott a Nasdaq alulteljesítő. A jó európai hangulathoz képest a magyar tőzsde alulteljesítő volt ma, a BUX index végül 0,8 százalékos mínuszban zárt, a blue chipek pedig kivétel nélkül estek. Az amerikai tőzsdéken változott a hangualt: a Dow Jones markáns pluszban zárt, az S&P 500 is emelkedett, a Nasdaq gyakorlatilag nullában zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×