Infostart.hu
eur:
390.92
usd:
340.3
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Hozzátartozók várják a foglyok szabadon engedését a ranguni Inszein börtön előtt 2021. június 30-án. A nap folyamán mintegy hétszáz foglyot enged szabadon a mianmari junta, sajtóhírek szerint politikai foglyok is vannak köztük.
Nyitókép: MTI/EPA/Lynn Bo Bo

Foglyok tömegét engedik ki most Mianmarban

Köztük 180 külföldit. A tájékoztatás szerint a tömeges amnesztia keretében emellett sokak börtönbüntetésén enyhítettek, az azonban nem derül ki, hogy a rendelkezés érinti-e a politikai foglyokat.

A Mianmart iránytó junta mintegy hatezer foglyot - köztük 180 külföldit - enged szabadon az ország Nagy-Britanniától való függetlenségének 77. évfordulója alkalmából - jelentette az ázsiai ország állami médiája szombaton.

A tájékoztatás szerint a tömeges amnesztia keretében emellett sokak börtönbüntetésén enyhítettek, az azonban nem derül ki, hogy a rendelkezés érinti-e a politikai foglyokat.

Paetongtarn Sinavatra thaiföldi miniszterelnök a hírrel kapcsolatban azt mondta, reméli, hogy az elengedendők között ott lesz az a négy thaiföldi halász, akit a mianmari haditengerészet novemberben vett őrizetbe az Andamán-tengeren, miután hajójuk túl közel került a mianmari felségvizekhez.

Egy másik, a média bejelentésétől független közleményből az derül ki, hogy Min Aung Hlaing, a junta vezetője 15 évre csökkentette 144 életfogytiglanra ítélt ember börtönbüntetését.

Mianmarban a hadsereg 2021. február elején, az újonnan megválasztott parlament alakuló ülése előtt vette át a hatalmat erőszakkal, és őrizetbe vette az országot irányító Aung Szan Szú Kjít, valamint több más politikai vezetőt. A Politikai Foglyokat Támogató Szövetség (AAPP) nevű jogvédő szervezet adatai szerint a puccs óta több mint 28 ezer embert vettek őrizetbe.

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×