Infostart.hu
eur:
364.68
usd:
309.63
bux:
136685.79
2026. április 17. péntek Rudolf
Flags in front of the EU Commission building in Brussels
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Megvan az Oroszország elleni 15., EU-s szankciós csomag

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn jóváhagyta az Oroszország elleni 15., összesen 84 jogi és természetes személyt érintő szankciós csomagját. A szankciós listán kínai vállalatok és észak-koreai tisztségviselők is szerepelnek.

A tagországok kormányait képviselő uniós testület közleményéből az derül ki, hogy az újabb büntetőintézkedések 54 természetes és 30 jogi személy ellen irányulnak, „Ukrajna területi egysége szuverenitása és függetlensége elleni fenyegetés miatt”.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiemelte: az újabb csomag célja „az orosz hadigépezet, valamint azon – mások mellett kínai – vállalatok meggyengítése, amelyek lehetővé teszik az ukrajnai háború folytatását”.

A szankciók a többi között a kijevi Ohmadit gyermekkórház elleni rakétatámadást elkövető katonai egységet, energiaipari vállalatok felső vezetőit, valamint az ukrán gyermekek deportálásáért felelős személyeket érintik, illetve két észak-koreai tisztségviselőt.

A listára a vállalkozások közül elsősorban az orosz védelmi iparral együttműködő cégek kerültek fel, illetve olyan hajózási társaságok, amelyek a gyanú szerint részt vesznek az orosz nyersolaj és olajtermékek tengeri szállításában, „fontos bevételekhez segítve ez által az orosz kormányt”.

A szankciós listára került továbbá egy vegyianyaggyár, illetve az orosz hadsereg egyik jelentős logisztikai támogatójaként ismert orosz polgári légitársaság.

Emellett első alkalommal ró ki teljes körű szankciókat – egyebek között utazási tilalmat, vagyoni eszközök befagyasztását – olyan kínai személyekre, amelyek „drón -és mikroelektronikai alkatrészekkel támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját”.

Emellett a Tanács újabb 52 hajót vett fel a kikötőkbe való belépési tilalommal sújtott hajók listájára, köztük olyan, nem EU-tagországokban bejegyzett tartályhajókat, amelyek az úgynevezett orosz „árnyékflotta” – azaz adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő hajók - részét képezik, és megkerülik az olajár-korlátozási mechanizmust.

A most elfogadott szankciókkal együtt az büntetőintézkedéssel sújtott hajók száma 79-re emelkedett – tették hozzá a közleményben.

A testület emellett arról is tájékoztatott, hogy 32 jogi személyt vett fel azon vállalatok listájára, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak Oroszország hadi és ipari szektorának az Ukrajna elleni háborúhoz. Hozzátették, hogy ezen cégek között néhány EU-n kívüli országokban – Indiában, Kínában, Iránban, Szerbiában és az Egyesült Arab Emírségekben – van bejegyezve.

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×