Bassár el-Aszad elnök kormányának összeomlása óta az izraeli hadsereg több száz légicsapást mért Szíriára, és a zsidó állam megsemmisítette a szomszédos ország stratégiai fegyverkészletének nagy részét. Az izraeli erők azért bombázták a szíriai fegyvergyárakat, fegyverraktárakat és más katonai létesítményeket, hogy a hadi eszközök ne kerülhessenek a lázadókhoz, az Izraellel szemben ellenséges erőkhöz.

Csepregi Zsolt az InfoRádióban elmondta: az izraeli vezetés már már évek óta tudta, hol vannak az Aszad-rezsimnek azok a katonai erőforrásai, amelyeket egy lehetséges háború kitörése esetén azonnal ki kell iktatni. Helyi források szerint az izraeli hadsereg két nap alatt 350 légitámadást hajtott végre Szíria-szerte. A szakértő hozzátette: az Aszad-rezsimet megdöntő szíriai felkelők nem egységesek, sok csoporthoz tartoznak, és Izrael sem tudja, hogy ki kerülhet kormányra a következő időszakban Szíriában. Mivel a nemzetközi politikai életben is szinte mindenki csak találgatja, milyen irányba haladhatnak a folyamatok, a bizonytalanság kellős közepén Izrael legfontosabb célja az volt, hogy Bassár el-Aszad bukását kihasználva megsemmisítse a szíriai stratégiai fegyverrendszereket.

Csepregi Zsolt tájékoztatása szerint az izraeli erők jelentős mértékben felszámolták a szíriai hadsereg infrastruktúráját, köztük ballisztikus rakétákat, vadászgépeket, nagyobb katonai és helikopterbázisokat, harci járműveket, valamint haditengerészeti és légi eszközöket is. Felhívta a figyelmet, hogy Szíria a hidegháború során, majd azt követően is nagyon komoly szovjet vagy orosz gyártású fegyverrendszereket kapott. Mint mondta, Izraelnek a most előállt politikai helyzet teremtett lehetőséget arra, hogy a tettek mezejére lépjen, és elpusztítsa a legfontosabb szíriai katonai eszközöket.

Magyarán az izraeliek megelőző csapásokat hajtottak végre, hogy ne érhesse őket váratlan szíriai támadás. Csepregi Zsolt úgy fogalmazott,

még ha nyugalmasabb időszak is venné kezdetét Szíriában, akkor is megvan az esély arra, hogy a szélsőséges nézeteket valló muszlim országok Izrael ellen fordítják az új hatalmat.

Megjegyezte: Izrael egyik legnagyobb félelme, hogy a szír–izraeli határ, illetve a Golán-fennsík olyan területté válik, amelyet ellepnek az említett rezsimek által küldött mudzsahedin katonák, vagyis iszlám szent harcosok, akiket így lefoglalnának az ottani összecsapások és nem a saját országuk központi hatalma ellen viaskodnának.

Úgy véli, Izrael attól is tarthat, hogy ha egy radikális rezsim kerül hatalomra Szíriában, akkor „folyamatos, hosszan elnyúló, előrlő gerillaháborút indít” a zsidó állammal szemben. Csepregi Zsolt szerint ha ez adott esetben így is alakulna, Izrael valószínűleg tudná kezelni a helyzetet, főleg annak tudatában, hogy megsemmisítette a szírek legfontosabb stratégiai fegyverrendszereit. Mint mondta, fennáll a veszélye annak, hogy újra kiélesedik egy komolyabb konfliktus a felek között a Golán-fennsík feletti ellenőrzés miatt. Izrael és Szíria által is követelt, vitatott hovatartozású területről van szó, melyet a zsidó állam 1981-ben annektált, és azóta a sajátjának tekinti, a nemzetközi közösség azonban az 1923-as határokat ismeri el. „Ez egy olyan konfliktusgóc, ami egy új szíriai rezsim kapcsán fellángolhat. Ne felejtsük el, hogy az Aszad-rezsim rendkívül pragmatikus is volt, és nem kívánt olyan konfliktusba belemenni Izraellel, amit nem nyerhet meg.

Egy új radikális rezsim hatalomra kerülése viszont akár komolyabb feszültségeket is szülhet”

– magyarázta az Izrael-szakértő.

Mivel a Bassár el-Aszadot megbuktató felkelők több csoportból tevődtek össze és közel sem értenek egyet mindenben, nem lehet kizárni Csepregi Zsolt szerint, hogy egyes csoportosulások azzal akarnak majd politikai tőkét kovácsolni és mások fölé kerekedni, hogy megígérik a Golán-fennsík visszaszerzését. A szakértő figyelmeztetett: ez akár egy súlyos eszkalációs folyamatot is elindíthat, ami veszélyeztetheti Izrael biztonságát. Hozzátette, hogy a zsidó állam létének fenyegetettsége már régóta egy fő alapvetés az izraeli kultúrában, a történelmi emlékezetben, valamint a politikai diskurzusban is, az évtizedek alatt tulajdonképpen csak az intenzitása változott ennek.

A Hamász tavaly októberi terrortámadását követően ismét egy rendkívül intenzív szakasz indult be, az izraeli lakosság türelme viszont egyre inkább fogy. Csepregi Zsolt elmondása szerint egyre többen kritizálják az izraeli államot az elhúzódó gázai konfliktus miatt és a legtöbben azt kifogásolják, hogy miért nem sikerül több túszt hazahozni. Az izraeli társadalmon belül sokkal másabb a megítélése a libanoni offenzívának, jóval kevesebb kritikus hangot lehet hallani, mivel nagyobb kapacitásokkal és erővel rendelkezik az ellenfél, nem történt olyan nagyszabású izraeli szárazföldi bevonulás, mint Gázában, illetve Libanonban izraeli túszok sincsenek. A szíriai stratégiai fegyverek megsemmisítését pedig egyenesen támogatja az izraeli lakosság döntő többsége, mert a hazájuk léte a tét. Az izraeli emberek tisztában vannak vele, hogy egy szélsőséges damaszkuszi rezsim mekkora fenyegetettséget jelentene országukra nézve.

Csepregi Zsolt szerint az izraeli társadalom azért elnézőbb és megértőbb a libanoni és a szíriai művelettel kapcsolatban, mert

egyre inkább úgy érzik, hogy „kezd megszűnni az iráni vezetésű ellenállás tengelyének az a fojtóhurka, ami Izrael köré fonódott 2023-ra”.

Hangsúlyozta: Izrael nincs könnyű helyzetben, hiszen délen, a Gázai övezetben a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád, északon Libanonban a Hezbollah, Szíriában az Aszad-reszim és a síita milíciák, keleten szintén a síita milíciák és maga az iráni állam, délen Jemenben pedig a húszi felkelők jelentenek komoly fenyegetettséget, és ez a „fojtóhurok” nem enged nagy mozgásteret. Az elmúlt időszak fejleményei viszont felkeltették a reményt az izraeli emberekben, ami nyilván kedvező fordulat a politikai vezetés számára is.

Izrael most jó pontokat szerez a szövetségeseknél

„Az izraeli társadalom most egy kicsit megkönnyebbült, fellélegezhetnek az emberek. Ha sikerülne egy tűzszünettel lezárni a gázai konfliktust, és hazahoznák a túszokat az övezetből, akkor Izrael sokkal jobb biztonsági helyzetbe kerülne abból a tragikus háborúból, amit már több mint egy éve vív a Hamásszal” – fejtegette a szakértő.

Úgy gondolja, a nemzetközi közösség a több elindított hadművelet ellenére azért ennyire toleráns Izraellel szemben, mert közben a zsidó állammal „el tudja végeztetni a piszkos munkát”. Mint fogalmazott, szinte mindenkinek előnyös a világon, hogy egy bizonytalan kimenetelű szíriai rezsimváltás kellős közepén ne legyen légi ereje, haditengerészete és ballisztikus rakétarendszere a délnyugat-ázsiai országnak. A szakértő megjegyezte:

ez azért fontos a nemzetközi közösségnek, mert ha adott esetben újra az Iszlám Állam kerülne hatalomra a térségben, akkor nem nagyon tud milyen stratégiai fegyverekhez nyúlni.

Izrael tehát a szíriai katonai bázisok, fegyverrendszerek kiiktatásával hasznos szolgálatot tett a nyugati hatalmaknak, illetve a szövetségeseknek.

„Tulajdonképpen ez Izrael legfőbb közel-keleti szerepe a Nyugat szemében. Saját létfenyegetettsége miatt és a helyi társadalom támogatásával megtesz olyan dolgokat, amelyekre más nem szánja rá magát. Izrael kül- és biztonságpolitikáján keresztül egyértelműen kiegyensúlyozó tényezővé vált a térségben. Szíriában is azt láthattuk, hogy ha egy bizonytalan kimenetelű változás következik be, azonnal beavatkoznak az izraeliek, és biztosítják, hogy az új rezsim ne rendelkezzen a legfőbb stratégiai fegyverekkel” – magyarázta Csepregi Zsolt.

(A nyitóképen: hajóroncsok a Szíria északnyugati részén fekvő Latakia kikötőjében egy izraeli légitámadás után, 2024. december 10-én.)