Bassár el-Aszad a legbrutálisabb módon nyomta el saját népét – hangsúlyozta az X platformon közzétett üzenetében a kancellár, utalva arra is, hogy sokak menekülésre kényszerültek, többek között Németországba is. A szíriai nép rendkívüli szenvedésen ment keresztül, az elmúlt évtizedek után most a legszükségesebbnek a jogrendszer helyreállítása – emlékeztetett Olaf Scholz. A német kormányfő úgy vélekedett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ben elfogadott határozata, amely mindenekelőtt az alkotmány kidolgozásának szükségességét, valamint ENSZ-felügyelet alatt választások megtartását irányozza elő, továbbra is alkalmas lehet a rezsim bukása utáni helyzet stabilizálására.
Hasonlóan foglalt állást Annalena Baerbock külügyminiszter is. A politikus mindenekelőtt azt emelte ki, hogy szíriaiak milliói fellélegezhetnek. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett hogy az Aszad-rezsimtől megszabadult ország nem kerülhet radikális erők, illetve csoportok kezébe, ezért a különböző etnikai és vallási kisebbségek védelmére szólított fel. A miniszter – Scholz kancellárhoz csatlakozva – a rend helyreállítása érdekében együttműködést ajánlott az ENSZ-szel, az európai uniós partnerekkel, valamint Szíria szomszédaival, kiemelve Törökországot és Jordániát.
A német állásfoglalásokból kitűnt az is, hogy a rezsim bukása után Berlin tart az esetleges újabb menekülthullámtól is. A belügyminisztérium ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy "szoros figyelemmel kísérik a fejleményeket".
A német média szerint elsősorban a konzervatív CDU egyes politikusai sürgették, hogy
tiltsák meg Szíriából érkező újabb menekültek befogadását.
Noha több németországi városban a beszámolók szerint a szíriai menekültek többsége az utcákon önfeledten ünnepelte az Aszad-rezsim bukását, voltak akik aggodalmuknak adtak hangot az ország jövője miatt. Az országban tartózkodó szíriai menekültek legnagyobb része a véres polgárháború kezdete, 2011 után a rezsimtől tartva érkezett az országba. Kisebb számban voltak közöttük olyanok is, akik az iszlamista lázadóktól és terroristáktól való félelem miatt, valamint a évek óta tartó polgárháború okozta megélhetési nehézségek okán hagyták el az országot. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy egy szíriai menekült a német hírügynökségnek, hogy a rezsim bukásának napja a remény napja, remény a demokráciában. Ugyanakkor nem csekély az aggodalom amiatt is, hogy a különböző fegyveres csoportok betartják-e ígéreteiket az erőszaktól mentes békés átmenet garantálására – tette hozzá.
Óvott az eufóriától a szociáldemokrata SPD külpolitikai szakértője, Michael Roth is. A ZDF közszolgálati médiumnak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a felkelők élén olyan iszlamista csoportok állnak, amelyek jelenleg ugyan mérsékeltnek tűnnek, de "nem biztos, hogy így marad".
"A diktátorokat néha diktátorok váltják fel" – emlékeztetett a szociáldemokrata politikus, és populistának nevezte azt a konzervatív követelést, hogy tiltsák meg szíriai menekültek további befogadását. Óvott azoktól a túlzott várakozásoktól is, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek hamarosan visszaérhetnek majd hazájukba.
A legfrissebb értesülések szerint
a szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal (BAMF) azonnali hatállyal leállította az idén beérkezett szíriai menedékkérelmekkel kapcsolatos, függőben lévő eljárásokat.
A ZDF szerint egyelőre nem dolgozzák fel a kérelmeket, a hatóság szóvivője arra hivatkozott, hogy a szíriai helyzet "zavaros", és nehéz megjósolni, hogy miként alakul, ezért jelenleg nem lehet megbízható értékeléseket hozni. Az Aszad-rezsim megdöntése utáni szíriai helyzet ugyanakkor a korábbi döntésekre nincs hatással – tette hozzá.
A ZDF emlékeztetett arra, hogy csaknem egymillió szíriai tartózkodik Németországban, ami azt jelenti, hogy a menekültek, illetve menedékkérők legnagyobb csoportjáról van szó. A szövetségi statisztikai hivatal szerint az elmúlt év végén 972 460 szíriai állampolgár tartózkodott Németországban, közülük 711 650 menekült nyújtott be korábban be hivatalos kérelmet. A hivatal szerint idén január és november között 74 971 ezer szíriai kért menedékjogot. A Der Spiegel értesülése szerint csaknem 50 ezer kérelemmel kapcsolatban még nem született döntés.