Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
334.49
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök táncol a színpadon, miután kampánybeszédet mondott Las Vegasban 2024. február 8-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Kis-Benedek József: a gázai rendezéshez nem elég Donald Trump ultimátuma, Izraelnek is lépnie kell

Donald Trump megválasztott amerikai elnök súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat január 20-i hivatalba lépéséig. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár szerint elképzelhető, hogy az elnök komolyabb erőket vethet be, ezért mindkét félnek, a Hamásznak és Izraelnek is a kompromisszumra kell törekednie.

"Nem szabad elfelejteni azt, hogy Donald Trump és az összes amerikai elnök, bármilyen irányzatot is képvisel, támogatja Izraelt, tehát az ő második ciklusában is ezzel kell számolni" – mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár. A másik tényező, hogy a túszok kérdését Izrael nem tudja megoldani, óriási nyomás nehezedik ez ügyben Benjamin Netanjahu miniszterelnökre, harmadrészt pedig a túszok között vannak amerikai kettős állampolgárok, akiket az elnöknek kötelessége kiszabadítani – sorolta a szakértő az érveket, hogy Donald Trump kijelentését mi indokolta.

Kis-Benedek József úgy véli, mindez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy mivel Izrael nem járt sikerrel, az Egyesült Államok keményebb eszközöket fog alkalmazni, ahogyan azt a megválasztott elnök kilátásba helyezte. Nem tartja kizártnak, hogy katonai erőt is be fog vetni, azaz különleges erőket küld az izraeliek megsegítésére, és közösen fognak tevékenykedni. A szakértő hangsúlyozta,

ha nem történik meg a túszok szabadon bocsátása, akkor az amerikaiak készek be is vetni az oda vezényelt erőket.

A biztonságpolitikai szakértő szerint azért is nagyon fontos rendezni a gázai helyzetet, ami egyébként Donald Trump politikájának fontos része, mert a konfliktus több másikkal is összefügg. A jemeni húszik például azt mondták, amíg nem rendeződik a Gázai övezet helyzete, addig támadásokra kell számítani a Vörös-tengeren. Libanon esetén is hasonló a helyzet, bár a Hezbollah kijelentette, hogy az ő tevékenysége nem függ össze ezzel, de Kis-Benedek József szerint ez nem felel meg a valóságnak.

A címzetes egyetemi tanár úgy látja, a kemény nyomás hatására elképzelhető, hogy a Hamász elengedi a túszokat, de feltételekkel. Mint mondta, valószínűleg ennek fejében azt fogja követelni, hogy Izrael vonuljon ki a Gázai övezetből, ami viszont nem lesz rövid művelet. Hozzátette, az új Trump-kormányzat tervei közt szerepel a válsággócok felszámolása, és így a felek kiegyezése is az elképzelések között van.

Kis-Benedek József elmondta, a Közel-Keleten bevett hagyomány, hogy "ha adok valamit, azért kapni is szeretnék valamit". Ha az alku nem működik, akkor a felek nem hajtják végre a rájuk eső részt. Vagyis ebből világosan látható, hogy

ha a Hamász elengedi a számára egyébként már terhet jelentő túszokat, akkor ezért valamilyen megoldást vár a helyzetre, és ebben Izraelnek is részt kell vennie.

Vagyis az izraelieknek is valamilyen ajánlatot kell tennie az előrelépéshez – tette hozzá. A szakértő a legnagyobb problémának a Philadelphia-folyosó helyzetét látja, hiszen Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa ottani jelenlétét. Ezzel kapcsolatban megegyezés születhet arról, hogy nem fegyveres erőket állomásoztatnak a határátkelőnél, hanem megfigyelőket. Az egyetemi tanár hangsúlyozta: Izraelnek hajlandónak kell lennie valamilyen kompromisszumra.

Ha a kompromisszum létrejön, akkor a Hamász bele fog menni a túszok szabadon bocsátásába. Valószínűleg az alku részeként azt is meg fogják határozni, hogy hány palesztin fogoly elengedését kérik. Ehhez azonban le kellene ülni tárgyalni, és megegyezésre kellene jutni – jegyezte meg. Ha ez sikerül, akkor elérheti a célját Donald Trump és Benjamin Netanjahu is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×