Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök táncol a színpadon, miután kampánybeszédet mondott Las Vegasban 2024. február 8-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Kis-Benedek József: a gázai rendezéshez nem elég Donald Trump ultimátuma, Izraelnek is lépnie kell

Donald Trump megválasztott amerikai elnök súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat január 20-i hivatalba lépéséig. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár szerint elképzelhető, hogy az elnök komolyabb erőket vethet be, ezért mindkét félnek, a Hamásznak és Izraelnek is a kompromisszumra kell törekednie.

"Nem szabad elfelejteni azt, hogy Donald Trump és az összes amerikai elnök, bármilyen irányzatot is képvisel, támogatja Izraelt, tehát az ő második ciklusában is ezzel kell számolni" – mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár. A másik tényező, hogy a túszok kérdését Izrael nem tudja megoldani, óriási nyomás nehezedik ez ügyben Benjamin Netanjahu miniszterelnökre, harmadrészt pedig a túszok között vannak amerikai kettős állampolgárok, akiket az elnöknek kötelessége kiszabadítani – sorolta a szakértő az érveket, hogy Donald Trump kijelentését mi indokolta.

Kis-Benedek József úgy véli, mindez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy mivel Izrael nem járt sikerrel, az Egyesült Államok keményebb eszközöket fog alkalmazni, ahogyan azt a megválasztott elnök kilátásba helyezte. Nem tartja kizártnak, hogy katonai erőt is be fog vetni, azaz különleges erőket küld az izraeliek megsegítésére, és közösen fognak tevékenykedni. A szakértő hangsúlyozta,

ha nem történik meg a túszok szabadon bocsátása, akkor az amerikaiak készek be is vetni az oda vezényelt erőket.

A biztonságpolitikai szakértő szerint azért is nagyon fontos rendezni a gázai helyzetet, ami egyébként Donald Trump politikájának fontos része, mert a konfliktus több másikkal is összefügg. A jemeni húszik például azt mondták, amíg nem rendeződik a Gázai övezet helyzete, addig támadásokra kell számítani a Vörös-tengeren. Libanon esetén is hasonló a helyzet, bár a Hezbollah kijelentette, hogy az ő tevékenysége nem függ össze ezzel, de Kis-Benedek József szerint ez nem felel meg a valóságnak.

A címzetes egyetemi tanár úgy látja, a kemény nyomás hatására elképzelhető, hogy a Hamász elengedi a túszokat, de feltételekkel. Mint mondta, valószínűleg ennek fejében azt fogja követelni, hogy Izrael vonuljon ki a Gázai övezetből, ami viszont nem lesz rövid művelet. Hozzátette, az új Trump-kormányzat tervei közt szerepel a válsággócok felszámolása, és így a felek kiegyezése is az elképzelések között van.

Kis-Benedek József elmondta, a Közel-Keleten bevett hagyomány, hogy "ha adok valamit, azért kapni is szeretnék valamit". Ha az alku nem működik, akkor a felek nem hajtják végre a rájuk eső részt. Vagyis ebből világosan látható, hogy

ha a Hamász elengedi a számára egyébként már terhet jelentő túszokat, akkor ezért valamilyen megoldást vár a helyzetre, és ebben Izraelnek is részt kell vennie.

Vagyis az izraelieknek is valamilyen ajánlatot kell tennie az előrelépéshez – tette hozzá. A szakértő a legnagyobb problémának a Philadelphia-folyosó helyzetét látja, hiszen Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa ottani jelenlétét. Ezzel kapcsolatban megegyezés születhet arról, hogy nem fegyveres erőket állomásoztatnak a határátkelőnél, hanem megfigyelőket. Az egyetemi tanár hangsúlyozta: Izraelnek hajlandónak kell lennie valamilyen kompromisszumra.

Ha a kompromisszum létrejön, akkor a Hamász bele fog menni a túszok szabadon bocsátásába. Valószínűleg az alku részeként azt is meg fogják határozni, hogy hány palesztin fogoly elengedését kérik. Ehhez azonban le kellene ülni tárgyalni, és megegyezésre kellene jutni – jegyezte meg. Ha ez sikerül, akkor elérheti a célját Donald Trump és Benjamin Netanjahu is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×