Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
331.66
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök táncol a színpadon, miután kampánybeszédet mondott Las Vegasban 2024. február 8-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Kis-Benedek József: a gázai rendezéshez nem elég Donald Trump ultimátuma, Izraelnek is lépnie kell

Donald Trump megválasztott amerikai elnök súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat január 20-i hivatalba lépéséig. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár szerint elképzelhető, hogy az elnök komolyabb erőket vethet be, ezért mindkét félnek, a Hamásznak és Izraelnek is a kompromisszumra kell törekednie.

"Nem szabad elfelejteni azt, hogy Donald Trump és az összes amerikai elnök, bármilyen irányzatot is képvisel, támogatja Izraelt, tehát az ő második ciklusában is ezzel kell számolni" – mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár. A másik tényező, hogy a túszok kérdését Izrael nem tudja megoldani, óriási nyomás nehezedik ez ügyben Benjamin Netanjahu miniszterelnökre, harmadrészt pedig a túszok között vannak amerikai kettős állampolgárok, akiket az elnöknek kötelessége kiszabadítani – sorolta a szakértő az érveket, hogy Donald Trump kijelentését mi indokolta.

Kis-Benedek József úgy véli, mindez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy mivel Izrael nem járt sikerrel, az Egyesült Államok keményebb eszközöket fog alkalmazni, ahogyan azt a megválasztott elnök kilátásba helyezte. Nem tartja kizártnak, hogy katonai erőt is be fog vetni, azaz különleges erőket küld az izraeliek megsegítésére, és közösen fognak tevékenykedni. A szakértő hangsúlyozta,

ha nem történik meg a túszok szabadon bocsátása, akkor az amerikaiak készek be is vetni az oda vezényelt erőket.

A biztonságpolitikai szakértő szerint azért is nagyon fontos rendezni a gázai helyzetet, ami egyébként Donald Trump politikájának fontos része, mert a konfliktus több másikkal is összefügg. A jemeni húszik például azt mondták, amíg nem rendeződik a Gázai övezet helyzete, addig támadásokra kell számítani a Vörös-tengeren. Libanon esetén is hasonló a helyzet, bár a Hezbollah kijelentette, hogy az ő tevékenysége nem függ össze ezzel, de Kis-Benedek József szerint ez nem felel meg a valóságnak.

A címzetes egyetemi tanár úgy látja, a kemény nyomás hatására elképzelhető, hogy a Hamász elengedi a túszokat, de feltételekkel. Mint mondta, valószínűleg ennek fejében azt fogja követelni, hogy Izrael vonuljon ki a Gázai övezetből, ami viszont nem lesz rövid művelet. Hozzátette, az új Trump-kormányzat tervei közt szerepel a válsággócok felszámolása, és így a felek kiegyezése is az elképzelések között van.

Kis-Benedek József elmondta, a Közel-Keleten bevett hagyomány, hogy "ha adok valamit, azért kapni is szeretnék valamit". Ha az alku nem működik, akkor a felek nem hajtják végre a rájuk eső részt. Vagyis ebből világosan látható, hogy

ha a Hamász elengedi a számára egyébként már terhet jelentő túszokat, akkor ezért valamilyen megoldást vár a helyzetre, és ebben Izraelnek is részt kell vennie.

Vagyis az izraelieknek is valamilyen ajánlatot kell tennie az előrelépéshez – tette hozzá. A szakértő a legnagyobb problémának a Philadelphia-folyosó helyzetét látja, hiszen Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa ottani jelenlétét. Ezzel kapcsolatban megegyezés születhet arról, hogy nem fegyveres erőket állomásoztatnak a határátkelőnél, hanem megfigyelőket. Az egyetemi tanár hangsúlyozta: Izraelnek hajlandónak kell lennie valamilyen kompromisszumra.

Ha a kompromisszum létrejön, akkor a Hamász bele fog menni a túszok szabadon bocsátásába. Valószínűleg az alku részeként azt is meg fogják határozni, hogy hány palesztin fogoly elengedését kérik. Ehhez azonban le kellene ülni tárgyalni, és megegyezésre kellene jutni – jegyezte meg. Ha ez sikerül, akkor elérheti a célját Donald Trump és Benjamin Netanjahu is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×