Bár az egyik jelölt a hét elején jelezte, hogy visszalép, ez már a szavazólapok kinyomtatása után történt, amelyeken továbbra is 14 név - tíz párt jelöltje és négy független államelnökjelölt neve - szerepel. Ahhoz hogy valamelyik jelölt az első fordulóban megnyerje a választást, nemcsak az érvényes voksok, hanem a hazai és külföldi választói névjegyzékben szereplő 19 millió ember több mint felének - 9,5 millió polgárnak a - támogatására van szüksége.

A legutóbbi, 2019-es elnökválasztás első fordulójában a részvétel a 48 százalékot sem érte el. Így biztosra vehető, hogy csak a december 8-i második fordulóban dől el, ki lesz Románia következő elnöke.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök számíthat a legtöbb szavazatra,

a második helyért pedig szoros a verseny Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, George Simion, a több párt által szélsőségnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, az államfői tisztségre függetlenként pályázó Mircea Geoana volt NATO-főtitkárhelyettes, illetve Nicolae Ciuca szenátusi házelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje között.

Az összlakosság 6 százalékát kitevő magyarságnak is van képviselője az elnökjelöltek között: a Romániai Magyar Demokrata Szövetég (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnököt indítja.

A voksolás vasárnap mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között zajlik. Belföldön 19 ezer szavazókört alakítottak ki.

Kovászna Megye Tanácsának elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy "lesz ereje és hangja" a magyar közösségnek. Tamás Sándor úgy fogalmazott: Kelemen Hunor támogatóinak úgy kell nekiindulniuk a választásnak, hogy "nyerésre tudják vinni" a közös ügyüket. Közölte:

nemcsak a romániai magyarok büszkék az elnökre,

hanem "egyre több román ember (…) és nemcsak a román értelmiségiek jó része - így véleményformálók, újságírók, rádiós, televíziós román szakemberek -, hanem olyanok is, akik korábban a magyarokat kigúnyolták".