Angela Merkel, Németország első női kancellárja összesen tizenhat évig, 2005 és 2021 között állt a kormány élén. A hetvenesztendős Merkel mára szinte teljesen visszavonult a politikai élettől. Pártjával, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) ugyan nem szakított, de annak rendezvényein már nem vesz részt, csak előadásokat tart, keveset nyilatkozik, és emlékiratain dolgozik.
A legújabb a napokban jelenik meg, a Die Zeit azonban előzetesen különösen időszerű részleteket szivárogtatott ki. Szabadság (Freiheit) a kötet címe, amelyben az első női kancellár visszatekint saját Oroszország-politikájára, Putyinnal való kapcsolataira is.
A Die Zeit a legidőszerűbb részletként emelte ki Merkel értékelését arról, hogy annak idején miért igyekezett akadályozni Ukrajna törekvését a NATO-csatlakozásra. Az akkori kancellár fő érve az volt, hogy tartott Oroszország katonai válaszától. A kötetben Angela Merkel felidézi, a 2008-as NATO-csúcstalálkozót, amelynek egyik fő témája Ukrajna és Grúzia tagjelölti státusza volt.
"Megértettem a kelet-közép-európai országok azon vágyát, hogy minél előbb a NATO tagjai legyenek" – emlékezett az akkori kancellár. Az akkori elutasító álláspontját indokolva azon a véleményen volt, hogy
a csatlakozásnak nemcsak az adott országnak kell nagyobb biztonságot nyújtania, de a szövetségnek is.
Merkel akkor úgy ítélte meg, hogy rendkívüliek a kockázatok az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten. Ilyen jellegű, az orosz katonai struktúrákkal való "szoros összekapcsolódás" egyetlen más NATO-tagjelölt ország esetében sem állt fenn – hangzott értékelése. Ezenkívül felidézte azt is, hogy akkoriban csak az ukrán lakosság kis része támogatta az ország NATO-tagságát.
A volt kancellár szerint a csúcstalálkozón egyfajta kompromisszum született. A két ország nem kapott ígéretet tagjelölti státuszra, ami számukra az elutasítást jelentette. A szövetség egyidejűleg egyfajta általános ígéretet tett esetleges későbbi tagságukra, amit Putyin mindkét ország NATO-tagságának jóváhagyásaként, egyfajta "hadüzenetként" értékelt – emlékezett Merkel.
A korábbi kancellár memoárjában többi között visszaemlékezett 2017-ben tartott első találkozójára az akkori amerikai elnökkel, Donald Trumppal. Felidézte, hogy a Fehér Ház ovális irodájában Trump Putyinnal való viszonyáról tett fel kérdéseket.
"Az orosz elnök nyilvánvalóan lenyűgözte őt"
– emlékezett Angela Merkel. Felidézte a találkozót követő sajtóértekezletet is, amely nyilvánvalóvá tette kettejük "nehéz viszonyát". A sajtókonferencián Trump Németországgal szembeni "szemrehányásait" hangoztatta, amelyekre ő "számokkal és tényekkel" válaszolt.
"Donald Trump mindent az ingatlanvállalkozó szemüvegén keresztül látott, aki újabb ingatlanra kíván szert tenni" – emlékezett a találkozóra Angela Merkel.
A kötetben a volt kancellár azt is felidézte: néhány hónappal később Ferenc pápánál tartott zárt körű audienciáján aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilép a klímaegyezményből. "Nevek említése nélkül azt kérdeztem a katolikus egyházfőtől, hogyan közelítene fontos személyiségek a sajátjától alapvetően eltérő véleményéhez" – áll a memoárban, mire Merkel állítása szerint Ferenc pápa rögtön megértette őt, válaszát pedig úgy értelmezte, hogy egy pontig engedni kell, de nem a végtelenségig.
