Infostart.hu
eur:
354.68
usd:
310.35
bux:
142325.77
2026. július 7. kedd Apollónia
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Hargita megyei szenátora leadja a szavazatát a romániai elnökválasztás első fordulójában az erdélyi Csíkszentkirályon 2024. november 24-én.
Nyitókép: Veres Nándor

A székelyföldi magyarokat nem érdekli a politikai jövőjük

Az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak urnákhoz a reggeli órákban vasárnap a magyarlakta megyék választópolgárai a romániai elnökválasztás első fordulójában.

Vasárnap délig a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 14,8 százaléka adta le voksát. Az átlagnál nagyobb volt a részvétel az ország déli részén, míg az ország északi térségeiben és a Székelyföldön elmaradt az átlagtól.

A legkevesebben Máramaros megyében szavaztak, ott a részvétel alig haladta meg a 10,7 százalékot. Szatmár megye volt hátulról a második 10,8 százalékos, Beszterce-Naszód megye pedig hátulról a harmadik 11,1 százalékos részvétellel a reggeli órákban.

A magyar többségű Kovászna megyében a jogosultak 12,4, míg Hargita megyében 12,7 százalékuk adta le voksát vasárnap 12 óráig.

Országos szinten három Duna-menti megyében volt a legmagasabb részvétel: Olt megyében 19,9, Teleorman megyében 18,9 és Mehedinti megyében 18,7 százalékos.

A szavazási kedv alacsonyabb idén, mint a legutóbbi, öt évvel ezelőtt rendezett elnökválasztáson, amikor az első fordulóban déli 12 óráig a jogosultak több mint 15,8 százaléka adta le voksát. A magyarlakta térségekben a 2014-es és a 2019-es elnökválasztáson is az országos átlagnál jóval kisebb volt a részvétel.

Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
A koreai események után az amerikai tőzsdéken is eladási hullám jöhet

A koreai események után az amerikai tőzsdéken is eladási hullám jöhet

A tegnapi napot ugyan még pluszban zárták az amerikai tőzsdék, reggelre azonban máris nagyobb esés látszik kibontakozni az ázsiai tőzsdéken, a dél-koreai Kospi-index ráadásul közel 5 százalékot veszített értékéből a Samsung jelentését követően. Ez azt vetíti előre, hogy fokozódhat a nyomás a technológiai részvényeken (különösen a chipgyártókon) a világ többi pontján is. Ezt követően Európában kisebb emelkedést láthatunk, a magyar tőzsde azonban alulteljesít. Ami a gazdasági eseményeket illeti, ma a vártnál is jobb inflációs adatok érkeztek Magyarországól. Délután pedig az Egyesült Államokban a külkereskedelmi mérleg jelenik meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×