Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség felvételén Kim Dzsongun észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) megtekint egy rakétatámaszpontot egy meg nem nevezett észak-koreai helyszínen 2024. október 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Rémisztő megállapítást tett az észak-koreai diktátor

Kim Dzsongun, az észak-koreai rezsim vezetője is megszólalt a jelenlegi helyzetről, és kifejtette, hogy szerinte a Koreai-félsziget még soha nem volt ennyire közel egy atomháborúhoz.

„Soha korábban a Koreai-félszigeten harcoló felek nem néztek szembe olyan veszélyes és heves összecsapással, amely a legpusztítóbb termonukleáris háborúvá fajulhatna” – fogalmazott Kim Dzsongun a phenjani állam hírügynökség, a KCNA híradásában, amit a Sky News szemlézett.

Hozzátette, hogy több alkalommal is megbeszéléseket folytattak az Egyesült Államokkal a helyzet megoldása érdekében, de szerinte Washington „együttélési hajlandósága” miatt nem lehetett valódi eredményeket elérni. Azt is elmondta, hogy a Fehér Ház nem változtatott a hatalmi álláspontján és az „agresszív, ellenséges politikáján”.

A beszéd végén Kim Dzsongun elmondta, hogy fokozza országa nukleáris arzenáljának fejlesztését. A Portfolio cikke szerint kifejtette még, hogy a modern fegyverrendszerek fejlesztésének mekkora szerepe van, mivel azoknak meg kell felelniük a modern hadviselés követelményeinek.

Észak-Korea 2024-ben növelte a feszültséget Dél-Koreával szemben, és Phenjan kijelentette, hogy a déli szomszéd számít a legfőbb ellenségének, illetve többé nem cél a két ország egyesülése.

A rezsim az elmúlt hónapokban azzal került be a hírekbe, hogy csapatokat küldött szövetségesének az oroszországi Kurszk megyébe, hogy a katonák segítségül legyenek az ukrajnai háborúban Moszkva számára. A hírek szerint a támogatást rengeteg nyersanyaggal téríti meg a Kreml.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×