eur:
414.93
usd:
395.71
bux:
78204.33
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
Donald Trump amerikai elnök szimpatizánsai a philadelphiai Kongresszusi Központ előtt gyülekeznek, miközben várják a szavazatszámlálás eredményét 2020. november 6-án, három nappal az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások után.
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök szimpatizánsai a philadelphiai Kongresszusi Központ előtt várják a szavazatszámlálás eredményét 2020. november 6-án. MTI/AP/John Minchillo

Az amerikai voksolók többsége nem igazán bízik a szavazatszámlálás rendszerében

Az Egyesült Államokban országos jelentőségű választás az elnökválasztás, valamint a kongresszusi választás, amelyeket idén november 5-én tartanak.

Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon, miközben 26-26 százalék csupán kis mértékben vagy egyáltalán nem gondolja, hogy becsületesen zajlik a szavazatok összesítése - derül ki az AP-NORC pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.

Az Egyesült Államokban országos jelentőségű választás az elnökválasztás, valamint a kongresszusi választás, amelyeket idén november 5-én tartanak.

Az október 11-14. között készített felmérés szerint a regisztrált demokrata szavazók körében a bizalom szintje jóval magasabb, ők 71 százalékban megbízhatónak tartják a szavazatok összesítését, csak kevesebb mint egytizedük (8 százalék) nem bízik az eljárásban. A republikánus választópolgárok csaknem felének (44 százalék) kicsi a bizalma, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a voksszámlálás becsületesen történik, és kevesebb mint egynegyedük gondolja úgy, hogy az összesítés megbízható.

A párthoz nem tartozó, független regisztrált választók 37 százaléka megbízik, 36 százaléka pedig nem bízik a szavazatok összesítésében az Egyesült Államok országos választásán.

A felmérés szerint a helyi vagy szövetségi állami szintű választások szavazatösszesítésébe vetett bizalom szintje magasabb, mint az országos választásokat illető bizalom.

A héten megjelent egy másik, szintén a választásokra vonatkozó társadalomkutatás eredménye is, amelyből az derült ki, hogy az amerikai választópolgárok csaknem negyede (23 százaléka) nem mond igazat arról, hogy miként szavaz.

Az október 22-24. között készült Axios/Harris felmérés szerint generációnként jelentős eltérések vannak abban, hogy ki mondja el a valóságot politikai választásáról.

A Z generáció tagjai, az 1995-2009 között születettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már "hazudott" arról, kire voksolt.

A millenniumi generáció, másként Y generáció tagjai (az 1981 és 1995 közötti születésűek) több mint harmada (38 százaléka) ismerte el, hogy valótlanságot állított választási magatartása kapcsán. Az 1965 és 1980 között született X generációhoz tartozók 17 százaléka nem ismeri be, hogy kire szavaz, míg a második világháború utáni, úgynevezett baby-boom generáció körében csupán 6 százalék azok aránya, akik hazudnak arról, hogy kire adják voksukat.

A felmérésben megkérdezettek harmada (33 százalék) nyilatkozott úgy, hogy valamely családtagjához fűződő viszonya politikai véleménykülönbség miatt "nem közeli". Ez az arány a Z és a millenniumi generáció tagjainak körében 44 és 47 százalék.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kétéves mélyponton szenved a forint, 415-nél az euró

Kétéves mélyponton szenved a forint, 415-nél az euró

Kétéves mélypontra esett hétfőn a forint az euróval szemben 415 feletti szinten a francia kormány- és költségvetési válság, a még erősebb dollár és a Moody's felőli múlt heti döntés miatt, amelyben a hitelminősítő rontotta Magyarország kilátásait. A héten fontos események következnek, amelyek szintén piacmozgató hatásúak lehetnek. Jövő héten tartjuk az idei utolsó klubunkat, amelyen szóba kerül a forintárfolyam várható alakulása is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×