Infostart.hu
eur:
384.38
usd:
330.33
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump amerikai elnök szimpatizánsai a philadelphiai Kongresszusi Központ előtt gyülekeznek, miközben várják a szavazatszámlálás eredményét 2020. november 6-án, három nappal az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások után.
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök szimpatizánsai a philadelphiai Kongresszusi Központ előtt várják a szavazatszámlálás eredményét 2020. november 6-án. MTI/AP/John Minchillo

Az amerikai voksolók többsége nem igazán bízik a szavazatszámlálás rendszerében

Az Egyesült Államokban országos jelentőségű választás az elnökválasztás, valamint a kongresszusi választás, amelyeket idén november 5-én tartanak.

Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon, miközben 26-26 százalék csupán kis mértékben vagy egyáltalán nem gondolja, hogy becsületesen zajlik a szavazatok összesítése - derül ki az AP-NORC pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.

Az Egyesült Államokban országos jelentőségű választás az elnökválasztás, valamint a kongresszusi választás, amelyeket idén november 5-én tartanak.

Az október 11-14. között készített felmérés szerint a regisztrált demokrata szavazók körében a bizalom szintje jóval magasabb, ők 71 százalékban megbízhatónak tartják a szavazatok összesítését, csak kevesebb mint egytizedük (8 százalék) nem bízik az eljárásban. A republikánus választópolgárok csaknem felének (44 százalék) kicsi a bizalma, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a voksszámlálás becsületesen történik, és kevesebb mint egynegyedük gondolja úgy, hogy az összesítés megbízható.

A párthoz nem tartozó, független regisztrált választók 37 százaléka megbízik, 36 százaléka pedig nem bízik a szavazatok összesítésében az Egyesült Államok országos választásán.

A felmérés szerint a helyi vagy szövetségi állami szintű választások szavazatösszesítésébe vetett bizalom szintje magasabb, mint az országos választásokat illető bizalom.

A héten megjelent egy másik, szintén a választásokra vonatkozó társadalomkutatás eredménye is, amelyből az derült ki, hogy az amerikai választópolgárok csaknem negyede (23 százaléka) nem mond igazat arról, hogy miként szavaz.

Az október 22-24. között készült Axios/Harris felmérés szerint generációnként jelentős eltérések vannak abban, hogy ki mondja el a valóságot politikai választásáról.

A Z generáció tagjai, az 1995-2009 között születettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már "hazudott" arról, kire voksolt.

A millenniumi generáció, másként Y generáció tagjai (az 1981 és 1995 közötti születésűek) több mint harmada (38 százaléka) ismerte el, hogy valótlanságot állított választási magatartása kapcsán. Az 1965 és 1980 között született X generációhoz tartozók 17 százaléka nem ismeri be, hogy kire szavaz, míg a második világháború utáni, úgynevezett baby-boom generáció körében csupán 6 százalék azok aránya, akik hazudnak arról, hogy kire adják voksukat.

A felmérésben megkérdezettek harmada (33 százalék) nyilatkozott úgy, hogy valamely családtagjához fűződő viszonya politikai véleménykülönbség miatt "nem közeli". Ez az arány a Z és a millenniumi generáció tagjainak körében 44 és 47 százalék.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×