Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Patriot föld-levegő rakétarendszert mutatnak be a Varsó-Ramom katonai repülőtéren 2023. április 20-án. A radomi repülőtéren a lengyel katonák a Patriot rakétarendszerek, valamint a Mala Narew és a Pilica légvédelmi rendszerek használatát sajátítják el.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

Komoly összeggel segíti Norvégia a román hadsereget

127 millió dollárt kap Bukarest rakétarendszer-vásárlásra.

A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) üdvözölte kedden, hogy Norvégia 127 millió dollárral segíti Romániát egy Patriot típusú föld-levegő légvédelmi rakétarendszer beszerzésében.

Az erről szóló közlemény szerint az oslói kormány 1,4 milliárd norvég koronát (48 milliárd forint), vagyis körülbelül 127 millió dollárt ajánlott fel erre a célra, amit az Északi Tanács hétfőn elkezdődött és csütörtökig tartó reykjavíki ülésén jelentettek be. A bukaresti tárca hozzátette: a pénzügyi hozzájárulás a Németország által koordinált Azonnali Légvédelmi Kezdeményezés része, és lehetővé teszi Románia számára, hogy légvédelmi képességeinek megújításával és bővítésével erősítse az euro-atlanti tér biztonságát és védelmét".

"Ezzel a jelentős hozzájárulással Norvégia nemcsak Románia határozott támogatását, hanem a szövetség biztonsága iránti elkötelezettségét is bizonyítja. Továbbra is kitartunk Ukrajna mellett ezekben a kritikus pillanatokban” – idézte Angel Tilvar román védelmi minisztert a bukaresti tárca közleménye.

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételeként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel - elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal - megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.

Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül eddig kettőt vett át, és üzemelt be. A másodikat júniusban nyilvánították harcképesnek, miután éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett nemzetközi hadgyakorlat keretében.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×