eur:
401.98
usd:
372.61
bux:
89897.98
2025. április 2. szerda Áron
Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke (k) ünnepel a párt eredményváró eseményén Bécsben 2024. szeptember 29-én, miután megnyerték az osztrák parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Ausztriában példátlan kormány alakulhat a választás után

Rendkívüli eredményt hoztak a vasárnap tartott ausztriai parlamenti választások, és a kormányalakítással kapcsolatban egyelőre sok a kérdőjel, és az ország történetében először akár hárompárti koalíció is alakulhat.

A hétfő reggel közzétett előzetes, a levélszavazatok teljes kiértékelését még nélkülöző végeredmény szerint az ellenzéki Szabadságpárt a voksok 28,8 százalékát szerezte meg, azaz csaknem 13 százalékkal többet, mint a legutóbbi, 2019 szeptemberében tartott választásokon. A Néppárt 26, 3 százalékkal végzett a második helyen, azaz 11,1 százalékot "bukott" 2019-hez képest. Egyedül az Osztrák Szociáldemokrata Párt maradt 2019-ben elért eredménye közvetlen közelében, ezúttal a szavaztok 21,1 százalékát szerezte meg.

Nem változott ugyanakkor a parlament alsóházának, azaz a Nemzeti Tanácsnak az összetétele. A tényleges törvényhozó testület továbbra is öt pártból áll, a három nagy párt mellett továbbra is két kisebb párt, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) és a konzervatívok eddigi kormánykoalíciós partnere, a Zöld Párt a tagja, csupán csak annyi változás történt, hogy a NEOS "futott be" a negyedik helyre 9,2 százalékkal, míg a Zöld Párt 8,3 százalékkal lett az ötödik.

Mindez a mandátumok tükrében azt jelenti, hogy a 183 fős Nemzeti Tanácsban a Szabadságpárt 56, a Néppárt 52, a szociáldemokraták 41, a két kis párt pedig 18, illetve 16 mandátummal rendelkezik.

Nem véletlen, hogy a győztes párt elnöke, az egykori belügyminiszter, Herbert Kickl megerősítette igényét a kancellári tisztségre.

Pártja parlamenti választásokon még soha nem szerepelt olyan jól, mint most, elemzők szerint az eredmény újabb bizonyítéka annak, hogy az FPÖ telkes mértékben talpra állt az őt sújtó, 2017-2019-es Ibiza-botrány után.

Herbert Kickl a győzelem utáni első nyilatkozatában megerősítette, hogy pártja kész a kormányalakításra. A pártelnök nem zárkózott el semmifajta koalíciótól. "Nyitottak vagyunk minden irányban" – jelentette ki.

Az Osztrák Néppárt ugyanakkor fennállása óta még soha nem szenvedett olyan mértékű visszaesést, mint most. Karl Nehammer pártelnök-kancellár az ORF-nek nyilatkozva elismerte a vereséget, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "harcolunk tovább". A legfőbb feladat annak megértése, hogy a radikálisok miért kaptak több szavazatot, mint a az ÖVP – tette hozzá. "Az ÖVP a Szabadságpárttal ellentétben a középen álló erőket, a józan politikát képviseli" – hangoztatta Nehammer.

A harmadik helyen végzett Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöke, Andreas Babler elégedett volt az eredménnyel, hangsúlyozva, hogy pártja részt kíván venni a jövőbeni kormánykoalícióban.

A kialakult helyzetben kulcsszerepe van Alexander Van der Bellen államfőnek. Értesülések szerint az elnök a hét közepén kezd konzultációkat a parlamenti pártok vezetőivel a lehetséges kormányalakítási megbízásról. Első nyilatkozatában Van der Bellen nem ismételte meg azt a korábbi kijelentését, hogy az általa szélsőjobboldalinak tartott Herbert Kicklt semmiképp nem bízza meg kormányalakítással. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy csakis olyan személyről lehet szó, aki tiszteletben tartja a jogállamiság alapelveit, kisebbségek alapvető jogait, általánosságban a liberális demokrácia alapelveit.

Az eredmények, illetve az előzetes nyilatkozatok egyaránt arra utalnak, hogy a kormányalakítás nem ígérkezik könnyűnek.

Miközben az FPÖ elnöke minden irányban nyitottságát hangsúlyozta, Nehammer megerősítette, hogy csakis egy Herbert Kickl nélküli Szabadságpárttal lenne hajlandó koalícióra lépni.

Nem kizárt, de a mandátumok számát tekintve meglehetősen "törékeny" lenne a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt esetleges nagykoalíciója, míg a legnagyobb esélyt ilyen körülmények között egy esetleges, eddig példa nélküli hárompárti koalíciónak adnak.

Elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még ha továbbra is Karl Nehammer marad a kormány élén, mindenképp további szigorítás történne Ausztria menekültpolitikájában. Herbert Kickl, illetve az FPÖ sikerét mindenekelőtt a rendkívül kemény, a menekültek befogadásával kapcsolatban "zéró toleranciát" hirdető politikájának köszönheti.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A víruskutató elmagyarázta, miért kell vakcinázás helyett leölni az állatokat

A víruskutató elmagyarázta, miért kell vakcinázás helyett leölni az állatokat

Három hónapig még biztosan védekezni kell a ragadós száj- és körömfájás nevű állatbetegség ellen, amely eddig két Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha-telepen bukkant fel – mondta az InfoRádió által megkérdezett víruskutató. Rusvai Miklós szerint az eddig bevezetett járványvédelmi intézkedések jók. A szakember azt is elmagyarázta, hogy miért van szükség az érintett állatállományok leölésére, és miért nem megoldás a vakcinázás.

Vlagyimir Putyin népesebb hadsereget akar, mint az amerikai

Több mint egy évtizede nem látott sorozási kampányt rendelt el Vlagyimir Putyin. Kommentátorok szerint ezzel az orosz elnök értésre adta: nagyobb létszámú hadsereget akar, mint ami az Egyesült Államoknak van.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.02. szerda, 18:00
Vágujhelyi Ferenc
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×