Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
316.21
bux:
129604.09
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Az Elba Carola hídjának romja Drezdában 2024. szeptember 11-én, miután az éjjel az építmény egyik fele összedőlt. Senki sem sérült meg. A leomlott hídrészen a villamos-, a kerékpáros- és a gyalogosforgalom haladt.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Robert Michael

Nemcsak a híd omlott össze Drezdában, valami más is

A Carola-híd leomlása a német infrastruktúra szomorú szimbóluma – vélekednek német szakértők, és az összes 1980 előtt épült híd felülvizsgálatát szorgalmazzák. A kormány egyelőre mossa kezeit.

A kelet-németországi Drezdában leomlott az Elbán átívelő Carola-híd egy része szerdára virradóra. A város egyik közlekedési ütőerének számító híd azon része omlott össze, amelyen a villamos-, a kerékpáros- és a gyalogosforgalom halad. A baleset oka egyelőre tisztázatlan. A tűzoltóság szerint fennáll az egész híd összeomlásának veszélye, azért azt lezárták. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a katasztrófa hajnalban történt, így az omlás nem követelt áldozatokat.

A Drezdában történtek után tekintélyes szakértők mielőbbi rendkívüli beruházásokat sürgettek. Az omlás – mint vélekedtek – szinte az utolsó pillanatban jött figyelmeztetés volt. A többi között ezt hangsúlyozta állásfoglalásában a német városok és községek szövetsége, utalva a hidak és általánosságban a meglévő infrastruktúra rossz állapotára. A helyi hatóságok nem rendelkeznek a meglévő infrastruktúra, köztük a hidak szanálásához szükséges pénzzel.

A Carola-híd katasztrófája a szakértők szerint arra figyelmeztetett, hogy sok hasonló építmény hasonlóan rossz állapotban van. A német építőipari szövetség elnöke az ARD közszolgálati médiumnak nyilatkozva hangsúlyozta a beruházások szükségességét

"A Carola-híd omlása a német infrastruktúra szomorú szimbóluma"

– vélekedett az elnök, kiemelve, hogy elengedhetetlen a sürgős cselekvés, ugyanakkor az önkormányzatoknak nincs pénzük a felújításokhoz. Ezt hangsúlyozta az ARD által idézett, a hidak neves szakértőjeként jellemzett bochumi egyetemi professzor, Martin Mertens is. Úgy vélte, hogy szinte valamennyi, 1980 előtt épített híd "problémás betegnek" számít. A szakértő szerint ez vonatkozik a legtöbb, a második világháborút követő építkezési fellendülés legtöbb létesítményére. "Drezda üzenete egyértelmű. Egy percet sem késhetünk" – vélekedett a szakértő, aki szerint a politikának azonnal reagálnia kell.

A szövetségi közlekedési miniszter a Bundestagban kijelentette, hogy 2025-ben több mint kilencmilliárd eurót szánnak az utakkal és a hidakkal kapcsolatos beruházásokra. Volker Wissing szabad demokrata miniszter ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a drezdai Carola-híd karbantartása "önkormányzati felelősség", ebből kiindulva a szövetségi költségvetésnek" nincs dolga" azzal.

A helyi hatóságokra hárította a felelősséget azzal a kijelentésével is, hogy a híd példája mutatja, milyen veszélyes lehet, ha az infrastruktúrába nem körültekintően fektetnek be.

Az omlás oka egyelőre nem tisztázott. A rendőrség az első vizsgálatok alapján kizárta, hogy az omlás "külső befolyás" következtében történt. A szakértők első feltételezése szerint a az omlást mindenekelőtt korrózió okozhatta. A Carola-híd egy részét az elmúlt években már felújították, a most összeomlott szakasz felújítását jövőre tervezték.

Címlapról ajánljuk

Elemzők: Orbán Viktor kockázatos időszakra számít, a Tisza programjában nehezen megvalósítható pontok is vannak

Szombaton újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezúttal Szombathely volt a helyszín, ahol ismét beszédet mondott a miniszterelnök. Aznap Magyar Péter bemutatta a Tisza Párt Működő és emberséges Magyarország című programját. A kormányfő beszédét és az ellenzéki párt programismertetőjét Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, valamint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke értékelte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Az alig pár hete bejelentett, „minden kereskedelmi megállapodás anyjának” nevezett EU–India egyezmény egyik legérzékenyebb pontjának számított az ország acélexportját nehéz helyzetbe hozó európai karbonvámok kérdése. Az indiai kohók régebbi technológiával működnek, és bár bizonyára felmerült a modernizálás akár közös projekteken keresztül is, az ország egy ideig kénytelen lesz külön extraforrásokkal megtámogatni az iparágat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×