eur:
404.18
usd:
352.56
bux:
97042.26
2025. június 23. hétfő Zoltán
Az 5-11 éves gyermekek koronavírus elleni oltásához szükséges Pfizer-BioNTech-vakcina az első adag átvételekor a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban 2021. december 14-én. A legfiatalabb korosztály oltásához szükséges első vakcinaszállítmány ezen a napon érkezett Magyarországra. Az 5-11 év közötti gyermekek immunizálása december 15-én kezdődik, az érintett korosztályból első körben 69 ezren kaphatják meg a vakcinát.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nem kell már a Covid-vakcina, brutális veszteséget termelt a BioNTech

Csökken a koronavírus elleni vakcinák iránti kereslet. Az első magyar női Nobel-díjas Karikó Katalin korábbi, mainzi székhelyű munkahelye, a BioNTech emiatt súlyos pénzügyi válsággal küzd.

Több tekintélyes német lap, köztük a Die Zeit és a Handelsblatt beszámolója szerint a gyógyszergyártó vállalat, amelynek Karikó Katalin korábban kilenc éven keresztül alelnöke volt, a második negyedévben három számjegyű milliós veszteséget kénytelen elkönyvelni. A vállalat közlése szerint

a második negyedévben a deficit 807, 8 millió euró volt,

azaz jóval magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakának 190,4 milliós vesztesége. Az első félévben a nettó veszteség 1,12 milliárd eurót tett ki.

A BioNTech már a múlt év végén "saját bőrén" érezte, hogy véget ért a koronavírus-járvány és ennek következtében visszaesett a vírus elleni oltóanyagok iráni kereslet. Ez is a magyarázata annak, hogy a mainzi cég egyre erőteljesebben a rák elleni gyógyszerek kifejlesztésére összpontosít. Célkitűzése szerint első ilyen gyógyszerei 2026-ban már megjelenhetnek a piacon.

A Die Zeit szerint a legfejlettebb mRNS technológián alapuló BNT111 rák-immunterápiával a klinikai vizsgálat során a kitűzött elsődleges vizsgálati célt sikerült elérni. A BioNTech vezérigazgatója, egyben társelnöke, Ugur Sahin értékelése szerint jól haladnak azon törekvésük megvalósítása felé, hogy a vállalat a rák és a különböző fertőző betegségek ellen jóváhagyott gyógyszerek gyártójává váljon.

Utalt arra, hogy a második negyedévben a cég 525,6 millió eurót fektetett be azokba a tevékenységekbe, amelyek már nem a Covid-19-hez kapcsolódnak, mindenekelőtt az onkológiába és a fertőző betegségek elleni készítményekbe. A ráfordítások az adatok szerint az összes kutatási és fejlesztési költség kereken 90 százalékát tették ki.

A BioNTech a második negyedéves veszteséget a Covid-oltóanyag iránti kereslet visszaesésével, illetve azzal magyarázta, hogy a kereslet egyre inkább szezonálissá válik. Ugyanakkor a mainzi cég már megkezdte egy, a 2024/25-ös oltási szezonhoz adaptált, Covid-19 elleni oltóanyag forgalmazását. Az EU és Nagy-Britannia esetében már rendelkeznek a szükséges engedélyezéssel, míg több mint 40 ország esetében az engedélyezési kérelem folyamatban van.

A cég pénzügyii igazgatója, Jens Holstein szerint a 2024-es üzleti év hátralévő idejében a BioNTech hosszú távú növekedési stratégiára összpontosít, ennek keretében pedig a folyamatban lévő klinikai tanulmányok folytatására. Ezek – mint hangsúlyozta – többféle rákfajta elleni, valamint kombinált oltóanyagok kifejlesztésére, továbbá a gyártási kapacitások kiépítésére irányulnak. A kombinált oltóanyagokkal kapcsolatban említette a Covid-19 és az influenza ellen egyaránt bevethető oltóanyag kifejlesztését.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: azzal számolok, hogy a Közel-Kelet napról napra az eszkaláció egyre erőteljesebb szintjére lép

Csicsmann László: azzal számolok, hogy a Közel-Kelet napról napra az eszkaláció egyre erőteljesebb szintjére lép

Eszkalációs spirálban vagyunk, ami fokozódik. Irán láthatóan fenyegetőzik és reagál, és ez alapvetően akár újabb amerikai támadást generálhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A Közel-Kelet szakértő beszélt az Irán elleni amerikai támadás hatásairól, a destabilizációról, a régió helyzetéről és az Európai Unió szerepéről is.

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×