Infostart.hu
eur:
379.38
usd:
320.08
bux:
129453.62
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Nyitókép: GettyImages/Joos Mind

Ha nyaralni indul az Adriára, érdemes tudni, hogy még a szakembereket is meglepte, ami a horvát sztrádákon folyik

A már júniusban kialakult dugók és torlódások a horvát autópályákon meglepték a szakembereket is, aki szerint ennek több oka van, az egyik a gépkocsiforgalom növekedése – írta a Jutarnji List című horvát napilap.

A rendelkezésre álló adatok szerint idén júniusban 586 917 járművel több használta az ország autópályáit, mint tavaly júniusban. Az idei év első hat hónapjában pedig 44 480 545 járművet regisztráltak, ami 4,3 millióval több, mint tavaly az első hat hónapban.

A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint több tényező is befolyásolta az autópályák forgalmának ilyen nagy mértékű növekedését. Horvátország schengeni csatlakozását, az euró bevezetését, a közel-keleti háborút és a görögországi hőséget, valamint erdőtüzeket említették.

Mindezek miatt Horvátország a turisták felkapott autós úticéljává vált, különösen igaz ez a németekre, akik idén a korábbi évekhez képest rövidebb tengerparti utakat terveznek – hangoztatták, megjegyezve, hogy a járművek ilyen nagyarányú beáramlása komoly forgalmi dugókat és torlódásokat okoz az autópályákon.

Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy az autópályákon kialakult forgalmi dugókért maguk a sofőrök is felelősek, akiknek vezetési stílusa miatt jönnek létre az úgynevezett fantomleállások vagy fantomtorlódások.

Ez történik például akkor, ha egy kamion az autópályán nagy forgalom mellett elkezd egy másik kamiont előzni, majd a mögötte haladó összes jármű fékezni kezd. De a túl nagy sebességgel közlekedő autósok is okoznak ilyen fantomleállásokat, ha a forgalom sűrűsége miatt elkezdenek hirtelen fékezni. Ilyenkor a leállás hullámként terjed hátrafelé, és a forgalom 20 kilométer per órás sebességre csökken – hangsúlyozták.

Úgy vélték:

sebességkorlátozásokat kellene bevezetni ebben az időszakban, az ilyen esetekben pedig az optimális sebesség 80-100 kilométer per óra lenne.

Horvátország már évek óta tervezi, hogy változtat a fizetőkapus rendszeren is.

Az új elektronikus autópálya-díjfizetési rendszer kizárja a készpénzfizetést, és kötelezővé teszi az elektronikus készülékek, úgynevezett fedélzeti egységek használatát a gépjárművekben, amely így lehetővé teszi a forgalom szabad áramlását anélkül, hogy meg kellene állni útdíjfizetés miatt. Ez azonban legkorábban 2026-ban áll majd rendelkezésre.

A horvát autópályákat kezelő vállalat (HAC) nemrég jelezte, hogy ismét bevezetik a nyári tarifát, emiatt tíz százalékkal magasabbak lesznek az autópályadíjak július 1-je és szeptember 30-a között. A nyári tarifa nem vonatkozik a nehézgépjárművekre, így az autóbuszokra és kamionokra.

A HAC közlése szerint a szezonális úthasználati díjak bevezetése egyes járműkategóriák esetében abból adódik, hogy a teljes éves forgalom mintegy 40 százaléka a nyári hónapokra tevődik. Emiatt ebben az időszakban jelentősen megnőnek a karbantartási, biztonsági, felügyeleti és forgalomirányítási költségek.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Nesze neked, Otthon Start: mutatunk 10 kritikus ábrát a fix 3%-os hitelprogramról

Nesze neked, Otthon Start: mutatunk 10 kritikus ábrát a fix 3%-os hitelprogramról

A kormány több képviselője is a rendszerváltás óta elindított legsikeresebb otthonteremtési programként hivatkozik a tavaly szeptember óta futó Otthon Startra. Hogy valóban az-e, azt majd az utókor a hosszabb távú statisztikák alapján eldönti, az első ismert félév számai azonban több szempontból is óvatosságra intenek a fix 3%-os hitelprogram jellemzése során. Tíz ábrát mutatunk most be a program első hatásairól 1. a lakásárak, 2. a lakáshitelpiac, 3. a lakásvásárlók összetétele szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×