Infostart.hu
eur:
361.14
usd:
306.01
bux:
138818.03
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: Pixabay

Lengyelország átvette a V4 csoport elnöki tisztségét

A lengyel elnökség energetikai és közlekedési infrastruktúrában történő együttműködést és hatékonyabb határvédelmet szorgalmaz.

Lengyelország hétfőtől egy évre átvette a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, V4) csoportjának soros elnökségét.

A varsói külügyminisztérium hétfői közleményében azt írta, hogy a lengyel elnökség a visegrádi országokra az energetikai és közlekedési infrastruktúrában történő együttműködésnek, valamint az európai intézmények schengeni határvédelembe való intenzívebb bevonásának az eszközeként tekint.

Az elnökség három alappillérre épül: az első az állampolgárok biztonságára összpontosít, különös figyelemmel a belügyek, a kiberbűnözés, valamint a rendőrségi feladatok terén megvalósítandó együttműködésre. A második alappillérnek az összeköttetést (konnektivitás) nevezték, amely a tervek szerint tovább erősíti a csoport államai között kiépült infrastruktúrát. Harmadik alappillérként azoknak a lehetőségeknek a kihasználását említették, amelyek az együttműködés "dinamikáját erősíthetik".

A külügyminisztérium hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtott segítség fontosságát az egyéves lengyel elnökségi időszakban.

Az elnökségre készülve június 26-án V4-es kiállítás nyílt a szejm (parlamenti alsóház) főcsarnokában, amely a szervezők elgondolása szerint a régió nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyedi potenciálját igyekszik bemutatni.

A visegrádi csoport 1991. február 15-én alakult meg az akkori Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország között. Szlovákia önállósulása után négytagúra bővült. 2004-ben mind a négy ország az Európai Unió tagja lett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Madár, Virovácz, Zsiday: csoda vagy megszorítás a Tisza-kormány útja?

Madár, Virovácz, Zsiday: csoda vagy megszorítás a Tisza-kormány útja?

A választások után pár nappal már látszik, mit gondol a piac az új helyzetről: mozdult a forint, elindult a találgatás a költségvetési pályáról, és felértékelődött a kérdés, hogy mennyire lesz kiszámítható a gazdaságpolitika. Közben a nyilatkozatokban egyszerre jelenik meg az igény a gyors stabilizációra és az a vita, hogy mi fér bele a növekedés, az infláció és a hiány szorításában. A Checklist Extrában most arról beszélgettünk, mit áraz a tőkepiac, mi lehet a kormány első és legnehezebb feladata a következő hetekben, és milyen forgatókönyvek jönnek szóba a forint, a kamatok, az államadósság-finanszírozás és a beruházások szempontjából – és ebben hol van a helye az euró ügyének. Szakértőink Zsiday Viktor közgazdász, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője és Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×