Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.49
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Sir Keir Starmer, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ismerteti pártja 2024-es célkitűzéseit Bristolban 2024. január 4-én. Nagy-Britanniában 2024-ben tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Egy hét alatt újabb 5 százalék: elhúzott a brit Munkáspárt

A szerdán ismertetett legfrissebb felmérés szerint jelentősen növelte támogatottsági előnyét a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt a júliusi nagy-britanniai parlamenti választások kampányának első hetében.

Rishi Sunak múlt szerdán jelentette be, hogy július 4-re tűzte ki a parlamenti választások időpontját.

A döntés meglepetést keltett még a kormányzó Konzervatív Párton belül is, mivel az általános várakozás az volt, hogy a választásokat ősszel tartják meg. Az előrejelzések többsége októberi vagy novemberi időpontot valószínűsített.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov a Sky News kereskedelmi hírtelevízió számára 2128 brit állampolgár bevonásával készített, szerdán ismertetett országos felmérésében kimutatta, hogy ha most tartanák a választásokat,

a Munkáspárt a szavazatok 47 százalékát szerezné meg, a 2010 óta kormányzó konzervatívokra 20 százalék voksolna, vagyis a Labour 27 százalékpontos támogatottsági előnyre tett szert.

A választások bejelentése óta eltelt egy hétben a Munkáspárt előnye 5 százalékponttal nőtt: a múlt heti hasonló vizsgálat 44 százalékos munkáspárti és 22 százalékos konzervatív szavazatarányt jelzett.

Az új YouGov-felmérés kimutatta azt is, hogy azok közül, akik a 2019-es legutóbbi parlamenti választáson a konzervatívokra voksoltak, mindössze 36 százalék tervezi, hogy ismét a Konzervatív Pártra adja szavazatát a júliusi választáson, 14 százalékuk pedig ezúttal a Munkáspártra kíván szavazni.

A friss közvélemény-kutatás szerint a Munkáspárt az összes nagy-britanniai választókörzetben vezet.

Szerdán megállapodás született arról is, hogy jövő kedden tartják meg Rishi Sunak konzervatív párti kormányfő és Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje első televíziós választási vitáját. Az egyórás vitát az ITV kereskedelmi tévétársaság rendezi meg stúdióközönség jelenlétében. A kedd esti műsort a társaság élőben közvetíti.

Nagy-Britanniában nincs hosszú időre visszanyúló hagyománya a választások előtti televíziós vitáknak: az első élőben közvetített tévévitát 2010-ben tartották meg Gordon Brown akkori munkáspárti miniszterelnök, David Cameron, a Konzervatív Párt miniszterelnök-jelöltje és Nick Glegg, a Liberális Demokraták vezetője részvételével.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×