Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Aerial view of London and the Tower Bridge, England, United Kingdom
Nyitókép: heyengel / Getty

Szokatlan tartozása van számos londoni nagykövetségnek, köztük a magyarnak is

A londoni közlekedésért felelős szervezet szerint a diplomaták sem mentesülhetnek ezen fizetnivaló alól.

Több millió fontnyi be nem fizetett dugódíjat próbál behajtani a londoni nagykövetségeken a brit főváros közlekedéséért felelős önkormányzati szervezete, a Transport for London (TfL) - írja a HVG. Közleményében a szervezet egy "szégyenlistát" is nyilvánosságra hozott, amely szerint a legnagyobb összeggel az Egyesült Államok tartozik, azonban a magyar kirendeltség is felbukkan a középmezőnyben.

A TfL közlése szerint a londoni magyar nagykövetség a 2003 (a dugódíj bevezetése) és 2023 között eltelt 20 évben 1 374 870 angol fontnyi, vagyis több mint 625 millió forintnyi tartozást halmozott fel náluk.

A szervezet indoklása szerint a dugódíj nem adó, hanem egy szolgáltatás díja, vagyis a diplomaták sem mentesülnek a megfizetése alól.

Mint írják, a nagykövetségek többsége rendesen fizeti a díjat, de van egy „makacs kisebbség”, akik nem hajlandók fizetni az úthasználatért. Ennek megfelelően most 143 527 113 font (több mint 65 milliárd forint) tartozást hajtanának be a különböző nagykövetségeken.

A hatalmas tartozás több mint tizedét, 14,6 millió fontot az Egyesült Államok diplomatái hozták össze, de Japántól is 10 millió fontot igyekeznek behajtani. Rajuk kívül a legnagyobb összegekkel India, Nigéria és Kína tartozik, ám a szervezet a legapróbb tartozást is behajtaná. Togo nagykövetségétől mindössze 40 fontra számítanak.

A londoni szervezet nyilvánvalóvá tette, hogy akár a hágai Nemzetközi Bíróságig is hajlandó elmenni, hogy fizetésre bírja a nagykövetségeket.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×