A tajvani hadsereg szombati beszámolója szerint 12 kínai repülőgép lépte át a demarkációs vonalat a sziget északi és délnyugati részén.
A vonal egykor nem hivatalos határként szolgált a két fél között, amelyet egyik fél hadserege sem léphet át, de a kínai légierő ma már rendszeresen küld át rajta repülőgépeket. Kína azt állítja, hogy nem ismeri el a vonal létezését.
Kína a szigetet saját területének tekinti. A tajpeji kormány elutasítja ezt.
Az évtized elején a hidrogénre sokan még alapvetően, mint az energiaátmenet „svájci bicskájára” tekintettek, mára azonban egyre több jel utal arra, hogy a régóta várt hidrogénforradalom a közlekedésben is elmarad. Miközben a hidrogénes járművek piaca megtorpant, a töltőinfrastruktúra fejlesztése akadozik, és az akkumulátoros elektromos technológiák gyorsan teret nyernek, a hidrogén alkalmazási köre egyre szűkül. Bár a nehézgépjárművekről sokáig kecsegtető piacként beszéltek, globális trendek, és főleg a kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy e területen is legfeljebb kis részesedése lehet ennek az üzemanyagnak, így legfeljebb a hajózás és a légiközlekedésben juthat szerephez.
Egyetlen kérdés, amely képes pillanatok alatt két, egymással szinte kibékíthetetlen táborra szakítani a magyar közvéleményt: kell-e Magyarországnak olimpia?
The US disputed Iran's claim the waterway is shut, a move Tehran says was a response to Israeli attacks in Lebanon.
24 °C
