eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Édesanyja szavazólapját dobja urnába egy kisfiú a litván elnökválasztás első fordulójának napján, 2024. május 12-én egy vilniusi szavazóhelyiségben. Az államfői tisztségért nyolc jelölt indul, köztük a hivatalban lévő Gitanas Nauseda, továbbá Ingrida Simonyte miniszterelnök. A voksolás második fordulóját, ha szükséges, május 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Litvánia választott - államfő-kormányfő küzdelem lesz a második fordulóban

A litvániai elnökválasztás vasárnap rendezett első fordulójából a hivatalban lévő államfő, Gitanas Nauseda és a miniszterelnök, Ingrida Simonyte jutott be a második fordulóba az összes leadott szavazat összeszámlálása alapján - közölte a balti ország központi választási bizottsága hétfő reggel.

Nauseda a szavazatok 44,19 százalékát, míg Simonyte a voksok 19,78 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen a szavazatok 12,37 százalékával Ignas Vegele független jelölt végzett, míg a negyedik helyre 9,27 százalékkal Remigijus Zemaitaitis volt parlamenti képviselő került.

Az urnazárást követően Nauseda arról beszélt, hogy a jövőben is arra fogja buzdítani országa nyugati szövetségeseit, hogy támogassák még jobban Ukrajnát.

"Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megmondta, hogy nem a segítő szándék kinyilatkoztatására van szüksége, mert az semmit nem ér a harctéren. Légvédelmi eszközökre van szüksége. Amíg Ukrajnának nincs légvédelme, addig sebezhető marad" - fogalmazott a hivatalban lévő elnök.

Az ELTA/Baltijos Tyrimai által készített közvélemény-kutatás szerint a litvánok minegy fele lehetségesnek vagy nagyon valószínűnek tart egy potenciális orosz támadást. A kampányban mindkettő, a második fordulóba jutott jelölt azt mondta, hogy tart otthon élelmiszerkészleteket szükség esetére. Emellett mindketten támogatják azt is, hogy Litvánia az idénre tervezett 2,75 százalékról bruttó hazai terméke (GDP) 3 százalékára emelje védelmi kiadásait. A mindössze 2,8 millió lakosú Litvánia közvetlenül határos az Oroszországhoz tartozó exklávéval, a Kalinyingrádi megyével.

Mivel az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a leadott szavazatok több mint 50 százalékát, az új államfő személyéről két hét múlva, a május 26-i második fordulóban döntenek a szavazók.

Az elnökválasztáson nyolc jelölt indult az államfői tisztség megszerzéséért. Litvánia államfőjét közvetlen, titkos szavazással választják meg öt évre. A jelölteknek a litván állampolgárság mellett minimum 40 évesnek kell lenniük, és a választás előtti legalább három évben az országban kell élniük.

A litván rendszerben az államfőnek végrehajtó szerepe is van. Ő a fegyveres erők főparancsnoka, ő vezeti az ország legfelső védelmi és nemzetbiztonsági testületét, és képviseli országát az EU- és NATO-csúcstalálkozókon. A kormánnyal közösen alakítja az ország kül- és biztonságpolitikáját, törvényeket vétózhat meg, és beleszólása van Litvánia legfőbb köztisztviselőinek kinevezésébe, mint például a bírák, a legfőbb ügyész és a jegybankelnök.

Nauseda és Simonyte küzdött meg egymással a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában is; akkor az első fordulót a mostani miniszterelnök nyerte, de a második fordulóban Nauseda kapta a voksok mintegy 66 százalékát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×