eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bizottság elmúlt két évben elért eredményeiről és politikájáról tartott vitán az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2022. április 5-én.

Beszédes a németek preferencialistája az EP-választások előtt

Öt hét van hátra a június 9-i európai parlamenti választásokig, a németeket azonban mindenekelőtt a belpolitika foglalkoztatja, a kontinens jövője inkább ennek függvényében. Erről tanúskodik az a legfrissebb felmérés, amelyet az ARD közszolgálati médium megbízásából végeztek. A menekültpolitika alakulása mellett a költségvetési gondok aggasztják leginkább az embereket. Az Európai Unió politikájával azonban kevesebb mint egyharmaduk elégedett.

A megkérdezettek túlnyomó többsége tudatában van a súlyos gazdasági gondoknak, így annak is, hogy jelentős költségvetési megtakarításokra van szükség. Abban azonban már sokkal inkább eltérnek a vélemények, hogy melyek azok a területek, amelyek leginkább a spórolás áldozatai lehetnek.

Az elmúlt hónapokban a parlamenti pártok között heves vitát okozott az arra rászorultaknak, mindenekelőtt a munkanélkülieknek nyújtott, úgynevezett polgári támogatás, hivatalos nevén a Bürgergeld, amelynek havi összege meghaladja az 500 eurót. A válaszokból kitűnt, hogy a megkérdezettek 56 százaléka sokallja ezt, és azon a véleményen van, hogy az államnak ezen a téren lobban kellene takarékoskodnia.

Költségvetési szemszögből értékelték az emberek a Németországba érkezett menekültek integrációjának költségeit is.

Negyvenhét százalékuk volt azon a véleményen, hogy ezen a területen jelentős megtakarításra lenne szükség.

Az EP-választásokra készülő németek többsége ugyanakkor egyetértett abban, hogy a költségvetési gondok ellenére egyes területeken éppenséggel több pénz kellene. Csaknem 80 százalékuk szerint az idősek és a betegek ápolására, 58 százalékuk szerint a nyugdíjakra, míg 55 százalék válaszolta azt, hogy a családok és a gyermekek támogatására.

Az ARD külön kiemelte, hogy a választásra jogosultak közül szinte egyetlen olyan válaszadó sem akadt, aki az említett három területet illetően a megtakarítás mellett emelt volna szót.

Más fontos területeket illetően azonban már differenciáltabb volt a kép. Így például a klíma- és a környezetvédelemre fordított kiadásokat illetően 36 százalék vallotta azt, hogy éppen eleget költenek rá, míg 38 százalék kevesellte az összeget. A megkérdezettek 48 százaléka egyetértett abban hogy a gazdaság támogatására többet kellene fordítani, míg a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban 50 százalék válaszolt így.

Hetekkel az EP-választás előtt a megkérdezettek mindössze 31 százalék válaszolta azt, hogy elégedett az Európai Unió politikájával,

szűk kétharmad ugyanakkor ellenkező véleményen volt.

Ami ez utóbbi tábort illeti, a válaszadók szerint a menekültpolitika és az integráció jelenti azt a legfontosabb problémát, amellyel az EU-nak sürgősen foglalkoznia kell. Ebben a vonatkozásban a második helyen a nemzetközi konfliktusokat és a különböző egyéb fenyegetéseket említették. Az Oroszországgal és Kínával való viszonyt 34 százalékuk emelte ki, a klíma- és környezetvédelmet 21 százalék említette, míg a gazdaságot és a versenyképességet 20 százalék.

Végezetül az említettek kapcsán a felmérés kitért ara, hogy amennyiben az EP-választásokat most vasárnap tartották volna, az ellenzéki konzervatív pártszövetség jelentős fölénnyel, 30 százalékkal végzett volna az élen.

A kormánykoalíció pártjai közül a legtöbb szavazatot a Zöldek Pártja kapta volna, az ellenzéki a radikális jobboldali AfD párttal holtversenyben egyaránt 15 százalékot ért volna el.

Őket követte volna a szociáldemokrata SPD 14 százalékkal, míg az év elején alakult, a Baloldal Pártjából (Die Linke) kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW).7 százalékhoz jutott volna.

A kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális FDP pedig mindössze 4 százalékos eredményt ért volna el.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×