Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult energiaválság miatt azonban az utolsó három erőmű bezárását néhány hónappal későbbre halasztották. 2023. április 15-én ugyanakkor a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland erőmű is bezárt.

A döntés a megújuló energiaforrásokra történő átállás jegyében történt - hangsúlyozta legfőbb érvként Robert Habeck, aki Olaf Scholz helyetteseként alkancellár is.

Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU már akkor is jelezte, hogy a végleges döntésbe nem nyugszik bele, és folytatja a harcot az erőművek újraindításáért.

Az atomerőművek bezárását ellenezte több tekintélyes gazdasági szervezet is, hangsúlyozva, hogy Németországnak szüksége van minden rendelkezésre álló energiahordozóra, ezért a kínálatot inkább bővíteni kell, nem pedig korlátozni.

A Cicero legfrissebb számában a végeleges bezárás egyéves évfordulójához időzítette "leleplezését". A magazin szerint

a gazdasági miniszter ugyancsak zöldpárti kollégájával, a környezetvédelmi tárca vezetőjével, Steffi Lemkével együttműködve úgy hozta meg a döntést, hogy a két érintett minisztériumban szakértői fenntartásokat nem továbbítottak számukra.

Így egyebek között azt a figyelmeztetést sem, hogy bizonyos körülmények között szükség lehet a három még működő atomerőmű "élettartamának" meghosszabbítására.

A CDU/CSU rögtön felszólította Robert Habecket, hogy tisztázza a végleges bezárás körülményeit. A pártszövetség parlamenti frakcióvezetője szerint "hazudtak a parlamentnek és a lakosságnak az atomenergia használatának megszüntetésével kapcsolatban".

A nem csituló, rendkívül heves kritikák után ugyanakkor Habeck ismételten visszautasította, hogy bármilyen jogsértés történt volna ezen erőművek fokozatos leállításával kapcsolatos döntéshozatali folyamatban.

"Semmit nem titkoltak, minden írásban ellenőrizhető volt" - állította a miniszter a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Egyidejűleg bejelentette, hogy

minden vonatkozó aktát a Bundestag illetékes bizottságának rendelkezésére bocsát.

A televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az atomerőművek tervezett leállításával kapcsolatban minden felmerülő kérést alaposan megvitattak mind a minisztériumban, mind pedig az erőművek üzemeltetőivel. Ezek között volt a három még működő atomerőmű "élettartamának" esetleges hosszabbítása is.

Ebből kiindulva egyszerűen nem helytálló az a vád, hogy a döntés azért változott meg, mert fontos információk nem jutottak el hozzánk - állította a miniszter.

Utalt az üzemeltetők leveleire is, amelyek közvetlenül az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kitörése után születtek. Ezekben a többi között rámutattak arra, hogy a fűtőelemrudak elhasználódtak és hatékony működésük nem biztosított.

Ennek nyomán szögezte le a miniszter, hogy valamennyi, az atomerőművek működésével kapcsolatos dokumentumot átad a parlament energiaügyi bizottságának.