Az atomerőművek korszaka véget ért. Az atomenergiát Németország nem alkalmazza többé. Ezek voltak Olaf Scholz kancellár szavai egy évvel ezelőtt, amikor tavaly április közepén véglegesen leállították a három még működő atomerőművet. A döntés a megújuló energiaforrásokra történő átállás jegyében született, fő szószólója pedig a zöldpárti gazdasági miniszter, egyben alkancellár, Robert Habeck volt. Az ezzel kapcsolatos vita azonban azóta is tart.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult energiaválság azonban némileg felülírta ezt, és az utolsó három erőmű bezárását néhány hónappal későbbre halasztották. 2023 április 15-én azonban a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland erőmű is bezárt.

Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU már akkor is jelezte, hogy a végleges döntésbe nem nyugszik bele, és folytatja a harcot az erőművek újraindításáért. Hasonló állásponton volt az ugyancsak ellenzéki, radikális jobboldali AfD párt. Fenntartásait hangoztatva szintén az atomerőművek "újraélesztése" mellett emelt szót tavaly április óta több alkalommal is a legkisebb kormánykoalíciós párt, a szabad demokrata FDP is.

Mint ahogy az atomerőművek bezárását ellenezte több tekintélyes gazdasági szervezet is, hangsúlyozva, hogy Németországnak szüksége van minden rendelkezésre álló energiahordozóra, ezért a kínálatot inkább bővíteni kell, és nem korlátozni.

Ilyen körülmények között olajat öntött a tűzre a Cicero magazin állítólagos leleplezése. Az újság szerint az atomerőművekért felelős két minisztérium alkalmazottai

"elhallgattak" több, az erőművekkel kapcsolatos fontos szakértői információt a gazdasági minisztérium élén álló Robert Habeck, illetve a környezetvédelmi minisztérium vezetője, az ugyancsak zöldpárti Steffi Lemke elől.

A magas beosztású alkalmazottak állítólag egyik miniszternek sem továbbítottak több olyan "aggodalmat", amelyek az erőművek tervezett leállítására vonatkoztak. A Cicero szerint egy 2022. március 3-i levélben többek között az állt, hogy bizonyos körülmények között szükség lehet a három még működő "élettartamának" meghosszabbítására.

A gazdasági minisztérium viszont azt állítja, hogy az illetékes vezetők és az erőművek üzemeltetői között mindvégig "széles körű, megalapozott, nyitott és kritikus" vita zajlott az erőművek működésének esetleges meghosszabbításával kapcsolatban is.

A napvilágot látott értesülések nyomán a konzervatív CDU/CSU felszólította Robert Habecket, hogy tisztázza a végleges bezárás körülményeit. A pártszövetség parlamenti frakcióvezetője, Thorsten Frei szerint beigazolódott az a korábbi gyanú, hogy

"hazudtak a parlamentnek és a lakosságnak az atomenergia használatának megszüntetésével kapcsolatban".

A ZDF közszolgálati televízió szerint Robert Habeck a Bundestag energiaügyi bizottságának ülésén pénteken visszautasította a vádakat. Az atomerőművek leállításával kapcsolatban teljes átláthatóságot ígért, de cáfolta, hogy bármilyen jogsértés követtek volna el. Habeck szerint az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán minisztériuma és személyesen ő is több alkalommal konzultált az erőművek üzemeltetőivel annak ellenőrzésére, hogy lehetséges-e hosszabb üzemeltetés.

"Az energiaellátás biztonsága abszolút prioritás volt" – idézte a ZDF Habecket. A miniszter hangsúlyozta, hogy minden adatot a bizottság rendelkezésére bocsát.

Több hírforrás is emlékeztetett arra, hogy a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár a bezárt atomerőműveket annak idején "döglött lóhoz" hasonlította, amely nem éleszthető újra. Eközben a konzervatív pártok vezetői a bezárást nemcsak hibának, hanem bűnnek is minősítették, hangsúlyozva, hogy hatalomra kerülésük esetén az erőműveket újra megnyitják.