A korábbi rendszeres magas szintű látogatások ritkává váltak, a Németországban élő csaknem hárommillió török nemigen volt összekötő kapocs. A legutóbbi törökországi elnök-, illetve parlamenti választásokon a német hatóságok Recep Tayyip Erdogan számára nem tették lehetővé, hogy az államfő Németországban is kampányt folytasson, amit Ankara nem vett jó néven.

Nem segítette a kétoldalú viszony javulását az sem, hogy a két ország merőben ellentétes nézetet vall az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, de még inkább a Hamász terrortámadása nyomán fellángolt közel-keleti konfliktus megítélésében. A legszemléletesebb példája volt ennek, hogy Recep Tayyip Erdogan közvetlenül Frank-Walter Steinmeier előtt a Hamász külügyi vezetőit fogadta, és a leghatározottabban megerősítette a palesztinokat támogató, Izrael-ellenes politikáját.

Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy német elemzők az elnöki vizit tulajdonképpeni célját latolgatták. Maga Steinmeier ezt már Isztambulban azzal igyekezett indokolni, hogy a török vendégmunkások jelentős mértékben járulnak hozzá Németország "gazdasági jólétéhez".

"Hozzájárultak országunk felépítéséhez, erőssé tették, és társadalmunk szívéhez tartoznak" – fogalmazott a német államfő, aki mindezt "dönerdiplomáciával" igyekezett alátámasztani. Olyannyira, hogy kíséretéhez tartozott a Németországban egyik legismertebb török dönervendéglős, Arif Keles. A delegáció útipoggyászában pedig 60 kilogramm a török eredetű ételhez szükséges bárányhús is volt. A német államfő vállalta azt is, hogy Isztambulban maga is részt vegyen a helyben sütésben, noha azt német sajtó bírálata szerint meglehetősen ügyetlenül tette.

A vizit különösen indult, az első állomáshely ugyanis Isztambul, a tárgyalópartner pedig Recep Tayyip Erdogan elnök legfőbb politikai ellenfele, Isztambul közelmúltban újraválasztott polgármestere. Ekrem Imamoglu volt. A vizit csúcspontját mégis az Erdogannal való találkozó jelentette. A tudósítások szerint ennek során már nyilvánvalóvá vált, hogy a döner kebab nem leplezheti a két ország között fennálló nézetkülönbségeket.

A két elnök több mint százperces megbeszélést folytatott egymással, és utána sajtótájékoztatót tartott. Mindketten méltatták a németek és a törökök több évtizedes gazdasági, kulturális, továbbá családi és baráti kapcsolatait, Erdogan külön is kiemelte a német segítséget a 2023-as törökországi földrengés kapcsán. Ezt követően azonban felszínre kerültek a nézeteltérések, különös tekintettel a közel-keleti konfliktusra. A Hamász tavaly októberi terrortámadása után a Gázai övezetben kezdett izraeli támadásokat a török államfő az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte, ismét felszólítva Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy vessen véget a példátlan kegyetlenségeknek. A Hamászt a tőrök elnök felszabadító szervezetnek nevezte.

Steinmeier ugyanakkor a német álláspontot ismertette, hangsúlyozva, hogy a tavaly október 7-i terrortámadás nélkül ma nem lenne háború. A ZDF közszolgálati médium szerint szorgalmazta a német–török kapcsolatok újjászületését, hangsúlyozva, hogy a megváltozott időkben szükségük van egymásra, Erdogant pedig barátjának nevezte.

Az ARD közszolgálati televízió szerint a Tarabya Kulturális Intézetben tartott zárófogadáson ismét a kebab volt az összekötő kapocs , a készítéséhez és felszolgálásához Steinmeier is segítséget nyújtott, előzőleg pedig a vendéglátó ebédet adott a német elnök tiszteletére, és a kebab szintén az ebéd része volt.