'Néhány pilóta nélkül repülő eszközt, UAV-t, drónt vagy cirkálólőszert – ezeket nevezi a köznyelv kamikáze drónnak – indíthatott valaki. Persze Izrael most is nagyjából ugyanazt csinálja, mint az április elsején, amikor Irán damaszkuszi konzulátusára mért csapást, vagyis hogy egy szót sem szól a dologról, ennek ellenére szinte mindenki úgy gondolja, hogy ez izraeli csapás volt" – mondta az InfoRádióban Kaiser Ferenc.
A biztonságpolitikai szaértő szerint az akció arra volt jó, hogy Izrael jelezze, ő is el tudja érni többféle eszközzel Irán területét, tehát ha akarja, akkor jóval nagyobb csapást is tud mérni az országra. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy mindkét fél pontosan tudja, az iráni légvédelem messze nem olyan hatékony, mint az izraeli.
"Ha Izrael a Jericho rakétáit indítja el, azokat az iráni légvédelem valószínűleg nem fogja úgy lelövöldözni, mint az izraeli, amit egyébként a világviszonylatban is kitűnő amerikai és brit légvédelem hadihajókról, repülőgépekről is támogatott. Irán egyedül van. Most a zsidó állam jelezte eléggé markánsan, hogy ő is bármikor képes csapást mérni" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Azt egyelőre nem tudni, lesz-e ennél keményebb izraeli támadás. A szakértő szerint rengeteg kiszivárgó hír arról tanúskodik, hogy nagyon komoly viták vannak az izraeli vezetésen belül is. A radikálisabbak és a katonák – beleértve a vezérkari főnököt, a haderőnemi vezérkari főnököket és magát a védelmi minisztert – szeretnének egy határozottabb, valóban komoly fizikai károkat is okozó rakétacsapást mérni az iszlám köztársaságra.
"Érdekes, hogy jelen esetben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a mérsékelt hang. Az izraeli kormány egyik fele nem feltétlenül szeretne eszkalálni, márpedig egy nagyobb légicsapás biztosan ezzel járna. Az amerikaiak, a nyugati világ és egyébként az ázsiai államok – hiszen mindenki importál olajat, cseppfolyósított földgázt a közel-keletről – még annyira sem szeretnének eszkalációt. Oroszországnak nem feltétlenül jönne rosszul, mert elviszi a fókuszt az ukrajnai agresszióról, illetve felmegy a kőolaj és a földgáz világpiaci ára, ami Moszkvának, óriási exportőrként, kedvező" – összegezte Kaiser Ferenc.
Lényegében mindenki arra igyekszik rávenni Izraelt, hogy ne tegye meg azt, amit szeretne egyébként, mert a mérsékeltebb politikusok sem Iránt féltik, hanem a nyugati támogatást. Izrael egyebek között azt az amerikai ígéretet kaphatta ugyanis, hogy
ha nem mér most egy nagy légi csapást Iránra, akkor vélhetőleg át fog menni egy bő 16 milliárd dolláros amerikai fegyversegély-támogatási csomag,
amelynek a része az Ukrajnának folyósítandó 61 milliárd dollár, egyfajta árukapcsolásként.
Irán a mostani izraeli csapásra azzal reagált, hogy ők mindent lelőttek, a robbanások csupán a légvédelmi rakétáik sikeres találatai voltak. A hírek szerint a támadásnak nem voltak áldozatai.
Kaiser Ferenc kiemelte: most más a helyzet, mint az április elsejei támadásnál, amikor Damaszkuszban meghalt az iráni Iszlám Forradalmi Gárda két tábornoka, valamint több más főtiszt, ezredesek, alezredesek, ami komoly presztízsveszteség volt. Ilyen most nem történt. Azt pedig Teheránban is tudják, hogy az izraeli védelmi stratégia egyik lényege az, hogy minden támadást kőkeményen meg kell torolni.
"Ha Irán támad, akkor nagyon durva izraeli bosszú lesz. És akkor a nyugati és az izraeli kommunikáció számára is egyszerűbb lesz, mert mondhatják, hogy Irán az agresszor. Inkább az valószínű, hogy Irán a hozzá hű csoportokat használja, tehát a Hezbollah lő majd vissza. A Hamásznak a védekezésen kívül nincs már túl sok ereje, de a húszi lázadók, terroristák még aktivizálhatók, ezért valószínűleg megint elkezdenek fokozottabban támadni a Vörös-tengeren átmenő hajóforgalomra" – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerinte az úgynevezett szürke zónás, "nem látható, nem deklarált háború" kialakulása, ami azért persze fegyveres konfliktus a két fél között. Titkos csapások, Iránhoz direkt módon nem köthető, tehát nem iráni egyenruhát hordó, nem az iráni haderő kötelékébe tartozó, nem iráni nyelven, nem perzsául beszélő csoportok fognak inkább támadni.
"Nem gondolnám, hogy bárki eszkalálni akar, de a véletlenfaktornak és a rossz politikai döntéseknek azért lehet egy olyan hatásuk, hogy akaratlanul erőszakspirálba kerülnek a felek, mert mindenki utoljára akar lőni, mindenki utoljára akarja a csapást mérni, ami akár háborúhoz is elvezethet" – vázolt egy olyan forgatókönyvet Kaiser Ferenc, amellyel szintén számolni kell.
(A nyitókép illusztráció.)
