"Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között. Ezen beszélgetések során nagyon világosan rögzítettük és közvetítettük az izraeliek felé, hogy Irán nem akar eszkalációt.

Nem tud nem reagálni nemzetközi jog és a diplomáciai képviselet státuszának durva megsértésére, de eszkalációt nem akar"

- mondta az orosz diplomácia vezetője.

Hangot adott véleményének, hogy az arról szóló spekulációk, hogy Teherán atomfegyvert akar, arra kellenek, hogy eltereljék a figyelmet a Gázai övezetben zajló eseményekről.

Az interjúban egyébként Lavrov ismételten kifejezte Oroszország az iránti készségét, hogy tárgyaljon Ukrajnával, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások "több okból is értelmetlenek". Leszögezte, hogy Moszkva nem tervezi a harci cselekmények felfüggesztését a tárgyalások kedvéért, mint mondta, "a folyamatnak haladnia kell". Svájcot alkalmatlannak nevezte arra, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások helyszíne legyen, mert az alpesi konföderáció "semleges országból nyíltan ellenséges országgá vált".

A két évvel ezelőtt Isztambulban elért orosz-ukrán rendezési megállapodásról kijelentette, hogy az "rendkívül komoly" biztonsági garanciákat adott Ukrajnának, amelyek azonban nem vonatkoztak a Krímre és a Donyec-medencére. A dokumentum feltételezte, hogy ukrán területen a garanciavállaló államok összességének beleegyezése nélkül nem lesznek katonai támaszpontok vagy hadgyakorlatok harmadik országok bevonásával. Elmondta, hogy Kijev az utolsó pillanatban javaslatot tett a megfogalmazás módosítására, ami Lavov szerint "ébresztő volt".

A Nyugattal való kapcsolatokról szólva a tárcavezető úgy vélekedett, hogy a nyugati országok Oroszország legyőzésére irányuló törekvése "nem annyira harci kedvet, mint inkább agóniát és hisztériát tükröz". A miniszter úgy látja, a Nyugat tudatában van annak, hogy egy új, többpólusú világrend van kialakulóban.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárja be az ajtót Európa előtt az eurázsiai biztonság megvitatásának ügyében.

"De nyilvánvaló, hogy ez a mi közös kolostorunk, és itt tisztességesen kell viselkedni, és nem szabad az amerikaiak kívánságait behozni ezekbe a jövőbeli konstrukciókba"

- fogalmazott.

Lavrov a Nemzetközi Bíróság figyelmébe illő "beismerő vallomásnak" nevezte Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek azt a kijelentését, amely szerint az orosz győzelem Ukrajnában a nyugati hegemónia végét jelentené. Meglátása szerint az Európai Unióban Lengyelország, a három balti állam, Csehország és Bulgária "adja meg az alaphangot", amelyhez a nagy tagállamoknak "kell valahogy alkalmazkodniuk".

Kitért Emmanuel Macron francia elnök "ideges" kijelentésére francia katonák Ukrajnába vezénylésének lehetőségéről. Lavrov azt állította, hogy a franciák nemcsak zsoldosként, hanem kiképzőként is jelen vannak Ukrajnában, néhány más európai ország katonai és különleges szolgálatainak képviselőjével együtt.

A külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentéseire hivatkozva kijelentette, hogy Oroszország számára nincs érelme megtámadni a NATO-t. Hangot adott véleményének, hogy azok a nyugati politikusok, akik ennek az ellenkezőjét állítják, a választóikat próbálják megfélemlíteni a kurzusuk folytatása érdekében.

Lavrov azzal vádolta meg Nyugatot, hogy "agresszívan" működik együtt Maia Sandu moldovai elnökkel, aki az országot "vagy közvetlenül, vagy a Romániával való újraegyesítésen keresztül" a NATO-ba berángatni, miközben a Dnyesztermentét feszültséggócnak próbálja beállítani.