Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Mélyül az árok Törökország és Izrael között

Egymás elleni kereskedelmi korlátozásokat jelentett be kedden Törökország és Izrael, miután Izrael nem engedte meg, hogy Törökország is szállítson humanitárius segélyt a Gázai övezetbe.

Törökország azonnali hatállyal elrendelte 54 terméktípus - köztük az alumínium-, az acél- és az építőipari termékek, valamint a repülőgép-üzemanyag és a műtrágya - Izraelbe irányuló exportjának korlátozását. Válaszul Izrael közölte, hogy előkészíti Törökországból származó termékek betiltását.

Jiszráél Kac izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett bejegyzése szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő "ismét feláldozza népe gazdasági érdekeit a gyilkos gázai Hamász-tagok támogatásáért". Ugyanitt bejelentette, hogy kapcsolatba lépett amerikai szervezetekkel, és arra kérte őket, hogy ne fektessenek be Törökországban, valamint tartózkodjanak a török áruk importjától.

A keddi bejelentések előzménye, hogy hétfőn Hakan Fidan török külügyminiszter közölte: Izrael visszautasította Törökország csatlakozási kérelmét a Gázai övezetben élő palesztinok légi úton történő segélyezéséhez. A tárcavezető egyúttal bejelentette, hogy Törökország válaszul "egy sor új intézkedést" hoz Izraellel szemben, az Erdogan török elnök által is jóváhagyott intézkedéseket pedig lépésről lépésre tervezik végrehajtani, és csak akkor szüntetik meg őket, ha Izrael tűzszünetet hirdet a Gázai övezeti háborúban, és folyamatosan engedi beáramlani a segélyeket az övezetbe.

A török kormánypárt erős nyomásnak van kitéve az Izraellel folytatott kereskedelem leállítása érdekében. Bírálói azzal vádolják Erdogant és kormányát, hogy kettős mércét alkalmaz azáltal, hogy szigorúan bírálja Izraelt a palesztinokkal szembeni bánásmódja, illetve gázai offenzívája miatt, miközben azonban nem hajlandó feladni a zsidó állammal folytatott jövedelmező kereskedelmi kapcsolatait.

A török statisztikai intézet adatai szerint az Izraelbe irányuló török export 5,4 milliárd dollárt tett ki 2023-ban.

A két ország között évekig fennálló feszültségek 2022-ben enyhültek, amikor a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében kölcsönösen nagyköveteket küldtek a másik ország fővárosába.

A gázai háború miatt ismét megromlottak a török-izraeli kapcsolatok, majd amiatt jutottak új mélypontra, mert január óta a török hatóságok több tucat embert, köztük magánnyomozókat vettek őrizetbe Izraelnek való kémkedés gyanújával. Ankara gyanúja szerint az őrizetbe vettek többnyire Törökországban élő palesztinok után kutattak.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×