eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Mélyül az árok Törökország és Izrael között

Egymás elleni kereskedelmi korlátozásokat jelentett be kedden Törökország és Izrael, miután Izrael nem engedte meg, hogy Törökország is szállítson humanitárius segélyt a Gázai övezetbe.

Törökország azonnali hatállyal elrendelte 54 terméktípus - köztük az alumínium-, az acél- és az építőipari termékek, valamint a repülőgép-üzemanyag és a műtrágya - Izraelbe irányuló exportjának korlátozását. Válaszul Izrael közölte, hogy előkészíti Törökországból származó termékek betiltását.

Jiszráél Kac izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett bejegyzése szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő "ismét feláldozza népe gazdasági érdekeit a gyilkos gázai Hamász-tagok támogatásáért". Ugyanitt bejelentette, hogy kapcsolatba lépett amerikai szervezetekkel, és arra kérte őket, hogy ne fektessenek be Törökországban, valamint tartózkodjanak a török áruk importjától.

A keddi bejelentések előzménye, hogy hétfőn Hakan Fidan török külügyminiszter közölte: Izrael visszautasította Törökország csatlakozási kérelmét a Gázai övezetben élő palesztinok légi úton történő segélyezéséhez. A tárcavezető egyúttal bejelentette, hogy Törökország válaszul "egy sor új intézkedést" hoz Izraellel szemben, az Erdogan török elnök által is jóváhagyott intézkedéseket pedig lépésről lépésre tervezik végrehajtani, és csak akkor szüntetik meg őket, ha Izrael tűzszünetet hirdet a Gázai övezeti háborúban, és folyamatosan engedi beáramlani a segélyeket az övezetbe.

A török kormánypárt erős nyomásnak van kitéve az Izraellel folytatott kereskedelem leállítása érdekében. Bírálói azzal vádolják Erdogant és kormányát, hogy kettős mércét alkalmaz azáltal, hogy szigorúan bírálja Izraelt a palesztinokkal szembeni bánásmódja, illetve gázai offenzívája miatt, miközben azonban nem hajlandó feladni a zsidó állammal folytatott jövedelmező kereskedelmi kapcsolatait.

A török statisztikai intézet adatai szerint az Izraelbe irányuló török export 5,4 milliárd dollárt tett ki 2023-ban.

A két ország között évekig fennálló feszültségek 2022-ben enyhültek, amikor a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében kölcsönösen nagyköveteket küldtek a másik ország fővárosába.

A gázai háború miatt ismét megromlottak a török-izraeli kapcsolatok, majd amiatt jutottak új mélypontra, mert január óta a török hatóságok több tucat embert, köztük magánnyomozókat vettek őrizetbe Izraelnek való kémkedés gyanújával. Ankara gyanúja szerint az őrizetbe vettek többnyire Törökországban élő palesztinok után kutattak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×