eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Gáza, 2024. február 29.A videófelvételről készült képen humanitárius segélyosztáson megsebesült palesztin férfi fekszik a gázavárosi Sifa kórház padlóján 2024. február 29-én. A Gázavárosban segélyre várakozó palesztinok közül több tucatnyian meghaltak és több százan megsebesültek. Az al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna kórházi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy tüzérségi lövedékek és drónokról indított rakéták csapódtak a tömegbe. Az izraeli hadsereg szerint az emberek a segélyért folytatott tülekedésben taposták össze egymást.
Nyitókép: MTI/AP

Száznál is több segélyre várakozó palesztin halt meg Gázavárosban

Egyes – névtelenül nyilatkozó – izraeli katonai tisztviselők elismerték, hogy a hadsereg tagjai tüzet nyitottak az egyiptomi segélyt szállító konvojt megrohamozó tömegre, mert indoklásuk szerint veszélyben érezték magukat.

Legalább 112 palesztin ember meghalt, 760-an pedig megsebesültek csütörtökön Gázavárosban, ahol humanitárius segélyre vártak a helyiek. Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia is támadással vádolja az izraeli hadsereget – írja a BBC tudósítása alapján az Index.

Az izraeli hadsereg közölte: figyelmeztető lövéseket adtak le tankjaikkal, de állításuk szerint nem találtak el embereket. Egyes palesztinok szerint viszont az izraeli katonák közvetlenül rájuk lőttek. Egy szemtanú arról számolt be a BBC-nek, hogy többeket elgázoltak, miközben a teherautók megpróbáltak előremenni.

Az izraeli erők által biztosított humanitárius folyosón egy harminc teherautóból álló, egyiptomi segélyt szállító konvoj tartott észak felé, amikor a civilek megrohamozták a járműveket. Az izraeli hadseregnek nincs tudomása arról, hogy támadást indítottak volna abban az időben. Azt állítják, hogy az emberek a nagy tülekedésben sérültek meg, mert összetaposták egymást, egyeseket pedig elgázoltak.

Névtelenül nyilatkozó izraeli katonai tisztviselők ugyanakkor

elismerték, hogy a katonák ezután tüzet nyitottak a tömegre, mert veszélyben érezték magukat.

Az al-Dzsazíra hírcsatorna kórházi forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy a segélyre váró több száz ember közé tüzérségi lövedékek és drónokról indított rakéták csapódtak be.

Az izraeli hadsereg egy légi felvételt is közzétett, amelyen palesztinok százai láthatók, ahogyan a segélyszállító teherautók körül tolonganak.

Közben Joe Biden egyiptomi és katari vezetőkkel egyeztetett az incidensről, valamint az izraeli túszok szabadon bocsátásának és a hathetes tűzszünet biztosításának lehetőségeiről is.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint „az izraeli megszálló hadsereg által elkövetett ocsmány mészárlásról van szó”, amelyet segélyszállítmányra várakozó emberek ellen követtek el.

Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia pedig azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan támadt a civilekre.

Közös nyilatkozatban emellett felszólították az izraeli kormányt, hogy biztosítsa az övezetbe tartó segélyek célba juttatását, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy határozott lépésekkel gyakoroljon nyomást Izraelre a nemzetközi jog betartása és az azonnali tűzszünet elérése érdekében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa zárt ajtók mögötti rendkívüli ülést tűzött ki az incidens megvitatására.

Az október 7-e óta tartó háborúban a gázai egészségügyi minisztérium csütörtöki közlése szerint eddig legkevesebb 30 035 palesztin vesztette életét és 70 457-en sebesültek meg.

Izrael szerint azonban ezek az adatok ellenőrizhetetlenek, a gázai beszámolók nem tesznek különbséget civilek és fegyveresek között, és felsorolják az összes halálesetet, akár Izrael okozta azokat, akár nem. Köztük vannak például azoknak a robbanásoknak az áldozatai is, amelyekről feltételezhető, hogy az iszlamista fegyveresek több száz hibás vagy célt tévesztett rakétája, valamint eltévedt lövedéke okozta – állítják az izraeli hatóságok.

Izraeli jelentések szerint a gázai harcokban a hadsereg eddig mintegy tizenkétezer Hamasz-tagot ölt meg, Izraelben pedig a Hamász október 7-i támadásában mintegy ezren haltak meg.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×