Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Gáza, 2024. február 29.A videófelvételről készült képen humanitárius segélyosztáson megsebesült palesztin férfi fekszik a gázavárosi Sifa kórház padlóján 2024. február 29-én. A Gázavárosban segélyre várakozó palesztinok közül több tucatnyian meghaltak és több százan megsebesültek. Az al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna kórházi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy tüzérségi lövedékek és drónokról indított rakéták csapódtak a tömegbe. Az izraeli hadsereg szerint az emberek a segélyért folytatott tülekedésben taposták össze egymást.
Nyitókép: MTI/AP

Száznál is több segélyre várakozó palesztin halt meg Gázavárosban

Egyes – névtelenül nyilatkozó – izraeli katonai tisztviselők elismerték, hogy a hadsereg tagjai tüzet nyitottak az egyiptomi segélyt szállító konvojt megrohamozó tömegre, mert indoklásuk szerint veszélyben érezték magukat.

Legalább 112 palesztin ember meghalt, 760-an pedig megsebesültek csütörtökön Gázavárosban, ahol humanitárius segélyre vártak a helyiek. Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia is támadással vádolja az izraeli hadsereget – írja a BBC tudósítása alapján az Index.

Az izraeli hadsereg közölte: figyelmeztető lövéseket adtak le tankjaikkal, de állításuk szerint nem találtak el embereket. Egyes palesztinok szerint viszont az izraeli katonák közvetlenül rájuk lőttek. Egy szemtanú arról számolt be a BBC-nek, hogy többeket elgázoltak, miközben a teherautók megpróbáltak előremenni.

Az izraeli erők által biztosított humanitárius folyosón egy harminc teherautóból álló, egyiptomi segélyt szállító konvoj tartott észak felé, amikor a civilek megrohamozták a járműveket. Az izraeli hadseregnek nincs tudomása arról, hogy támadást indítottak volna abban az időben. Azt állítják, hogy az emberek a nagy tülekedésben sérültek meg, mert összetaposták egymást, egyeseket pedig elgázoltak.

Névtelenül nyilatkozó izraeli katonai tisztviselők ugyanakkor

elismerték, hogy a katonák ezután tüzet nyitottak a tömegre, mert veszélyben érezték magukat.

Az al-Dzsazíra hírcsatorna kórházi forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy a segélyre váró több száz ember közé tüzérségi lövedékek és drónokról indított rakéták csapódtak be.

Az izraeli hadsereg egy légi felvételt is közzétett, amelyen palesztinok százai láthatók, ahogyan a segélyszállító teherautók körül tolonganak.

Közben Joe Biden egyiptomi és katari vezetőkkel egyeztetett az incidensről, valamint az izraeli túszok szabadon bocsátásának és a hathetes tűzszünet biztosításának lehetőségeiről is.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint „az izraeli megszálló hadsereg által elkövetett ocsmány mészárlásról van szó”, amelyet segélyszállítmányra várakozó emberek ellen követtek el.

Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia pedig azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan támadt a civilekre.

Közös nyilatkozatban emellett felszólították az izraeli kormányt, hogy biztosítsa az övezetbe tartó segélyek célba juttatását, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy határozott lépésekkel gyakoroljon nyomást Izraelre a nemzetközi jog betartása és az azonnali tűzszünet elérése érdekében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa zárt ajtók mögötti rendkívüli ülést tűzött ki az incidens megvitatására.

Az október 7-e óta tartó háborúban a gázai egészségügyi minisztérium csütörtöki közlése szerint eddig legkevesebb 30 035 palesztin vesztette életét és 70 457-en sebesültek meg.

Izrael szerint azonban ezek az adatok ellenőrizhetetlenek, a gázai beszámolók nem tesznek különbséget civilek és fegyveresek között, és felsorolják az összes halálesetet, akár Izrael okozta azokat, akár nem. Köztük vannak például azoknak a robbanásoknak az áldozatai is, amelyekről feltételezhető, hogy az iszlamista fegyveresek több száz hibás vagy célt tévesztett rakétája, valamint eltévedt lövedéke okozta – állítják az izraeli hatóságok.

Izraeli jelentések szerint a gázai harcokban a hadsereg eddig mintegy tizenkétezer Hamasz-tagot ölt meg, Izraelben pedig a Hamász október 7-i támadásában mintegy ezren haltak meg.

Címlapról ajánljuk
A világuralomhoz energia kell – kiújult a plutóniumos atomvita

A világuralomhoz energia kell – kiújult a plutóniumos atomvita

A XIX. századot a szén, a XX. századot az olaj, a XXI. századot pedig az áram döntheti el. Kína már nemcsak gyárakat épít gyorsabban, hanem az őket tápláló energiarendszert is, azaz erőműveket, hálózatokat, transzformátorokat. Amerika még mindig a világ legerősebb technológiai ökoszisztémája, de az AI-korszakban a zseniális algoritmus nem sokat ér, ha nincs elég olcsó és stabil energia a futtatásához. A plutóniumos atomvita visszatérése azt jelzi, hogy Washingtonban is kezdik érteni: a digitális gazdaság alapjai nagyon is analógok.

Rendkívüli intézkedés Budapesten a hőség miatt

A rendkívüli hőség miatt a Fővárosi Vízművek Budapesten - az 551 közkifolyó, azaz nyomós kút, és a szezonálisan működő 63 ivókút mellett - 22 ideiglenes vízosztót is üzembe helyezett.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. június 28. 16:32
×
×