eur:
411.2
usd:
392.4
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz, német pénzügyminiszter integet az SPD rendkívüli online kongresszusán Berlinben 2021. május 9-én, miután pártja őt jelölte kancellárnak a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Olaf Scholz hivatalból még Joe Bidenre fogad, de Berlin már Donald Trumppal riogat

Washingtonba utazott a német kancellár, Olaf Scholz pénteken a Fehér Házban találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, akivel saját bevallása szerint bőven van miről tárgyalni, így mindenekelőtt Ukrajnáról, a Közel-Keletről és nem utolsósorban a NATO-n belüli együttműködésről.

Németország ma Európában a Biden-adminisztráció egyik legszorosabb szövetségese. A Scholz-kormány cseppet sem csinál titkot abból, hogy az elnöki tisztségért való rivalizálásban a valószínű és esélyes kihívóval, a korábbi elnökkel, Donald Trumppal szemben a hivatalban lévő Joe Bidennek szurkol. Ennek megítélésében szinte teljes a konszenzus a német kormánypártok, illetve az ellenzék vezető ereje, a CDU/CSU pártszövetség között, amely ugyanakkor nagy esélyes arra, hogy a jövő őszi választások eredményeként négy év után ismét hatalomra kerüljön.

Közvetlenül elutazása előtt a német kancellár minden kétséget kizáróan megerősítette, hogy Bidennek szurkol. Egy potsdami fórumon óvott a Trump-győzelmet valószínűsítő "elsietett előrejelzésektől".

"Nem gondolom, hogy úgy kellene viselkednünk, mintha Donald Trump diadalát biztosra vennénk"

– hangoztatta Scholz, aki a hallgatóság előtt Biden "érdemeit" emelte ki. Joe Biden az az elnök, aki rendkívül sokat tett az amerikai társadalom összetartásáért – jelentette ki a német kancellár.

A Die Zeit című lap beszámolója szerint a kancellár a NATO-n belüli együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Scholz szerint az erős Európa egyben Németország legfontosabb nemzeti érdeke is. Ugyanakkor – mint fogalmazott – az európai államoknak, de Dél-Koreának, Japánnak, Kanadának vagy Ausztráliának is emlékeznie kell arra, hogy demokráciákként közös értékeik vannak. A kancellár az újság szerint arra utalt, hogy Donald Trump hivatali ideje alatt olykor egyenlőségjelet tett a demokráciák és a diktatúrák között.

Kormányforrások szerint a kancellár mindenekelőtt az Ukrajna elleni orosz háborúról, valamint a jelenlegi közel-keleti konfliktusról kíván tárgyalásokat folytatni Biden elnökkel. Közös sajtókonferenciát ugyanakkor nem terveznek. Ezenkívül a kancellár találkozik az amerikai szenátus és a képviselőház vezető képviselőivel, valamint az amerikai védelempolitika legfontosabb személyiségeivel is.

A Biden-kormány mindeddig az Oroszország elleni háborúban Ukrajna a legfőbb támogatója, ugyanakkor a republikánusok hónapok óta akadályozzák, hogy a kormány további, 61 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtson az orosz agresszió sújtotta országnak.

Az ezzel kapcsolatos legfrissebb szenátusi döntést élesen bírálták Olaf Scholz pártja, a szociáldemokrata SPD, illetve az ellenzéki konzervatív CDU vezető politikusai. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth szerint az Ukrajnának tervezett újabb támogatások akadályozása "ízelítő" arra, hogy milyen fenyegetést jelentene, ha Donald Trump novemberben ismét a Fehér Ház ura lenne.

A t-online hírportálnak nyilatkozva Roth úgy vélekedett, hogy Trump győzelme esetén Európa biztonsága "egyik napról a másikra" nem lenne szavatolható, "a szabad és független Ukrajnát pedig hatalmas veszély fenyegetné".

Hasonlóan fogalmazott a nagyobbik keresztény párt, a CDU vezető kelpolitikusa is. "Fel kell ébrednünk végre, és készülnünk kell Donald Trump lehetséges elnökségére" – hangsúlyozta Norbert Röttgen. Ebből kiindulva mostantól elsősorban saját biztonságunkat kell jelentős mértékben erősítenünk – tette hozzá a a konzervatív politikus.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×