Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Olaf Scholz, német pénzügyminiszter integet az SPD rendkívüli online kongresszusán Berlinben 2021. május 9-én, miután pártja őt jelölte kancellárnak a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Olaf Scholz hivatalból még Joe Bidenre fogad, de Berlin már Donald Trumppal riogat

Washingtonba utazott a német kancellár, Olaf Scholz pénteken a Fehér Házban találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, akivel saját bevallása szerint bőven van miről tárgyalni, így mindenekelőtt Ukrajnáról, a Közel-Keletről és nem utolsósorban a NATO-n belüli együttműködésről.

Németország ma Európában a Biden-adminisztráció egyik legszorosabb szövetségese. A Scholz-kormány cseppet sem csinál titkot abból, hogy az elnöki tisztségért való rivalizálásban a valószínű és esélyes kihívóval, a korábbi elnökkel, Donald Trumppal szemben a hivatalban lévő Joe Bidennek szurkol. Ennek megítélésében szinte teljes a konszenzus a német kormánypártok, illetve az ellenzék vezető ereje, a CDU/CSU pártszövetség között, amely ugyanakkor nagy esélyes arra, hogy a jövő őszi választások eredményeként négy év után ismét hatalomra kerüljön.

Közvetlenül elutazása előtt a német kancellár minden kétséget kizáróan megerősítette, hogy Bidennek szurkol. Egy potsdami fórumon óvott a Trump-győzelmet valószínűsítő "elsietett előrejelzésektől".

"Nem gondolom, hogy úgy kellene viselkednünk, mintha Donald Trump diadalát biztosra vennénk"

– hangoztatta Scholz, aki a hallgatóság előtt Biden "érdemeit" emelte ki. Joe Biden az az elnök, aki rendkívül sokat tett az amerikai társadalom összetartásáért – jelentette ki a német kancellár.

A Die Zeit című lap beszámolója szerint a kancellár a NATO-n belüli együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Scholz szerint az erős Európa egyben Németország legfontosabb nemzeti érdeke is. Ugyanakkor – mint fogalmazott – az európai államoknak, de Dél-Koreának, Japánnak, Kanadának vagy Ausztráliának is emlékeznie kell arra, hogy demokráciákként közös értékeik vannak. A kancellár az újság szerint arra utalt, hogy Donald Trump hivatali ideje alatt olykor egyenlőségjelet tett a demokráciák és a diktatúrák között.

Kormányforrások szerint a kancellár mindenekelőtt az Ukrajna elleni orosz háborúról, valamint a jelenlegi közel-keleti konfliktusról kíván tárgyalásokat folytatni Biden elnökkel. Közös sajtókonferenciát ugyanakkor nem terveznek. Ezenkívül a kancellár találkozik az amerikai szenátus és a képviselőház vezető képviselőivel, valamint az amerikai védelempolitika legfontosabb személyiségeivel is.

A Biden-kormány mindeddig az Oroszország elleni háborúban Ukrajna a legfőbb támogatója, ugyanakkor a republikánusok hónapok óta akadályozzák, hogy a kormány további, 61 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtson az orosz agresszió sújtotta országnak.

Az ezzel kapcsolatos legfrissebb szenátusi döntést élesen bírálták Olaf Scholz pártja, a szociáldemokrata SPD, illetve az ellenzéki konzervatív CDU vezető politikusai. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth szerint az Ukrajnának tervezett újabb támogatások akadályozása "ízelítő" arra, hogy milyen fenyegetést jelentene, ha Donald Trump novemberben ismét a Fehér Ház ura lenne.

A t-online hírportálnak nyilatkozva Roth úgy vélekedett, hogy Trump győzelme esetén Európa biztonsága "egyik napról a másikra" nem lenne szavatolható, "a szabad és független Ukrajnát pedig hatalmas veszély fenyegetné".

Hasonlóan fogalmazott a nagyobbik keresztény párt, a CDU vezető kelpolitikusa is. "Fel kell ébrednünk végre, és készülnünk kell Donald Trump lehetséges elnökségére" – hangsúlyozta Norbert Röttgen. Ebből kiindulva mostantól elsősorban saját biztonságunkat kell jelentős mértékben erősítenünk – tette hozzá a a konzervatív politikus.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hatalmas győzelmet aratott Magyar Péter, de a neheze még tényleg csak most jön

Hatalmas győzelmet aratott Magyar Péter, de a neheze még tényleg csak most jön

Bár Magyar Péter miniszterelnök és az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen pénteki bejelentése az elmúlt évek legnagyobb áttörése lehet az uniós források ügyében, a most bejelentett 16,4 milliárd eurós csomag még messze nem automatikusan járó pénz. Az elkövetkező három hónapban rendkívül feszes menetrend szerint kell végrehajtani a vállalt reformokat és beruházásokat, ugyanakkor a háttérbeszélgetések alapján Brüsszel alapvetően politikailag és technikailag is azon dolgozik, hogy a források döntő része valóban lehívható legyen. Az uniós rendszer ráadásul nem „mindent vagy semmit” logikával működik: ha a legfontosabb feltételek teljesülnek, akkor még részleges csúszások vagy kisebb hiányosságok mellett is megmaradhat a kifizetések túlnyomó része.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×