Infostart.hu
eur:
387.59
usd:
335.3
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Olaf Scholz, német pénzügyminiszter integet az SPD rendkívüli online kongresszusán Berlinben 2021. május 9-én, miután pártja őt jelölte kancellárnak a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Olaf Scholz hivatalból még Joe Bidenre fogad, de Berlin már Donald Trumppal riogat

Washingtonba utazott a német kancellár, Olaf Scholz pénteken a Fehér Házban találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, akivel saját bevallása szerint bőven van miről tárgyalni, így mindenekelőtt Ukrajnáról, a Közel-Keletről és nem utolsósorban a NATO-n belüli együttműködésről.

Németország ma Európában a Biden-adminisztráció egyik legszorosabb szövetségese. A Scholz-kormány cseppet sem csinál titkot abból, hogy az elnöki tisztségért való rivalizálásban a valószínű és esélyes kihívóval, a korábbi elnökkel, Donald Trumppal szemben a hivatalban lévő Joe Bidennek szurkol. Ennek megítélésében szinte teljes a konszenzus a német kormánypártok, illetve az ellenzék vezető ereje, a CDU/CSU pártszövetség között, amely ugyanakkor nagy esélyes arra, hogy a jövő őszi választások eredményeként négy év után ismét hatalomra kerüljön.

Közvetlenül elutazása előtt a német kancellár minden kétséget kizáróan megerősítette, hogy Bidennek szurkol. Egy potsdami fórumon óvott a Trump-győzelmet valószínűsítő "elsietett előrejelzésektől".

"Nem gondolom, hogy úgy kellene viselkednünk, mintha Donald Trump diadalát biztosra vennénk"

– hangoztatta Scholz, aki a hallgatóság előtt Biden "érdemeit" emelte ki. Joe Biden az az elnök, aki rendkívül sokat tett az amerikai társadalom összetartásáért – jelentette ki a német kancellár.

A Die Zeit című lap beszámolója szerint a kancellár a NATO-n belüli együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Scholz szerint az erős Európa egyben Németország legfontosabb nemzeti érdeke is. Ugyanakkor – mint fogalmazott – az európai államoknak, de Dél-Koreának, Japánnak, Kanadának vagy Ausztráliának is emlékeznie kell arra, hogy demokráciákként közös értékeik vannak. A kancellár az újság szerint arra utalt, hogy Donald Trump hivatali ideje alatt olykor egyenlőségjelet tett a demokráciák és a diktatúrák között.

Kormányforrások szerint a kancellár mindenekelőtt az Ukrajna elleni orosz háborúról, valamint a jelenlegi közel-keleti konfliktusról kíván tárgyalásokat folytatni Biden elnökkel. Közös sajtókonferenciát ugyanakkor nem terveznek. Ezenkívül a kancellár találkozik az amerikai szenátus és a képviselőház vezető képviselőivel, valamint az amerikai védelempolitika legfontosabb személyiségeivel is.

A Biden-kormány mindeddig az Oroszország elleni háborúban Ukrajna a legfőbb támogatója, ugyanakkor a republikánusok hónapok óta akadályozzák, hogy a kormány további, 61 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtson az orosz agresszió sújtotta országnak.

Az ezzel kapcsolatos legfrissebb szenátusi döntést élesen bírálták Olaf Scholz pártja, a szociáldemokrata SPD, illetve az ellenzéki konzervatív CDU vezető politikusai. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth szerint az Ukrajnának tervezett újabb támogatások akadályozása "ízelítő" arra, hogy milyen fenyegetést jelentene, ha Donald Trump novemberben ismét a Fehér Ház ura lenne.

A t-online hírportálnak nyilatkozva Roth úgy vélekedett, hogy Trump győzelme esetén Európa biztonsága "egyik napról a másikra" nem lenne szavatolható, "a szabad és független Ukrajnát pedig hatalmas veszély fenyegetné".

Hasonlóan fogalmazott a nagyobbik keresztény párt, a CDU vezető kelpolitikusa is. "Fel kell ébrednünk végre, és készülnünk kell Donald Trump lehetséges elnökségére" – hangsúlyozta Norbert Röttgen. Ebből kiindulva mostantól elsősorban saját biztonságunkat kell jelentős mértékben erősítenünk – tette hozzá a a konzervatív politikus.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×