Az ügyben a kerestet Ukrajna nyújtotta be 2017-ben, az állítva hogy Oroszország megsértette a terrorizmus elleni egyezményt azzal, hogy katonailag és pénzzel is támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat, akik lelőttek 2014-ben egy maláj utasszállító repülőgépet.

A malajziai légitársaság MH17-es, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító gépe 2014. július 17-én zuhant le Kelet-Ukrajnában, a fedélzetén tartózkodók többsége - 196 utas - holland állampolgár volt. Az esetet vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport arra következtetésre jutott, hogy

a gépet az orosz fegyveres erők Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi rakétadandárjához tartozó, Buk típusú légvédelmi rakétarendszerről lőtték le szakadár területről.

Egy holland bíróság később három személyt - Igor Girkint, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredesét, aki 2014 nyarán az ukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) "védelmi minisztereke" volt, a szintén orosz Szergej Dubinszkijt, a DNR katonai hírszerző ügynökségének volt vezetőjét és az ukrán Leonyid Harcsenkót, a szakadár felderítőosztag vezetőjét - ítélt távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre. Oroszország tagadta, hogy köze lett volna az incidenshez.

Az ENSZ elsődleges bírói testülete szerdai határozatában úgy ítélte meg, Ukrajna nem bizonyította kellőképpen, hogy Moszkva tudott arról, hogy a pénzét terroristacélokra használják fel, annak ellenére sem, hogy a repülőgép lelövésére orosz fegyvert használtak.

A bíróság ugyanakkor kimondta, hogy

Oroszország megsértette az ENSZ terrorizmus elleni egyezményét azáltal, hogy nem vizsgálta ki a terroristatevékenységek finanszírozására vonatkozó állításokat.

Az IJC felszólította Oroszországot, hogy tegyen eleget az egyezmény előírásainak, azonban Moszkvának ebben az ügyben nem kell kártérítést fizetnie.

Ukrajna ugyancsak 2017-ben azzal a keresettel fordult a hágai testülethez, hogy vessen véget az elcsatolt Krím félszigeten élő tatárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek. Kijev szerint Oroszország a krími tatárokkal szembeni bánásmóddal a faji megkülönböztetést tiltó ENSZ-konvenciót sértette meg.

Az ICJ ebben az esetben arra a következtetésre jutott, Oroszország annyiban sértette meg a diszkriminációellenes egyezményt, hogy a Krím félsziget 2014-es annektálása után nem támogatta az ukrán nyelvű oktatást a régióban.