Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325.48
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtóértekezleten Pekingben 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andres Martinez Casares

Bejelentés: mind a 27 tagállam megállapodott az 50 milliárdos ukrán támogatásról

Az Európai Tanács elnöke azt írta az X-en, hogy a 27 tagállam közös nevezőre jutott az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós, az uniós költségvetésből fizetendő támogatás ügyében.

"Ez stabil, hosszú távú, kiszámítható finanszírozást biztosít Ukrajna számára" - írta Charles Michel az X-en a bejelentést kísérő rövid üzenetben. Mint fogalmazott, "az EU vezető szerepet visz és felelősséget vállal Ukrajna támogatásában. Tudjuk, mi forog kockán".

A megállapodást hetekig tartó vita után hozták tető alá, miután Orbán Viktor miniszterelnök decemberben megvétózta a segélycsomagot és alternatív, kompromisszumosnak nevezett javaslattal állt elő, amellyel kapcsolatban egyes uniós tagállamoknak voltak kifogásai. A magyar kormány egyebek mellett évenkénti újratárgyalást és szavazást (így a kifogások szerint vétólehetőséget) kért.

A Reutersnek nyilatkozó diplomaták azt mondták, a megállapodás tartalmaz egy évenkénti egyeztetést a finanszírozásról, és kétévente felül lehet vizsgálni azt, "ha szükség van rá" - írta a Portfolio. Egy másik uniós forrás szerint a Magyarországnak járó uniós források befagyasztva maradtak.

Az Index arról ír egy, a The Guardian által megszerzett dokumentum alapján, hogy az Európai Tanács évente felszólíthatja az Európai Bizottságot a támogatás felülvizsgálatára, de szavazni fognak erről, vagyis a tagállamok minősített többségének támogatnia kell egy ilyen javaslatot.

A dokumentum szerint továbbá a tagállamok visszavonják a 2020 decemberi EU-csúcson elfogadott konklúziójukat a jogállamisági mechanizmus kapcsán, vagyis Magyarország könnyebben hozzáférhetne a felfüggesztett uniós forrásokhoz - feltéve persze, hogy a brit lap által megszerzett dokumentum kerül majd zárószavazásra az uniós vezetők elé.

Mint a The Guardian egy, a tárgyaláson résztvevő meg nem nevezett diplomatától értesült, a tagállamoknak túlzottan nem kellett győzködnie a magyar miniszterelnököt, mivel Orbánnak lényegében nem volt mivel érvelnie – egy másik forrásuktól úgy tudják, az egyeztetés során egy tagállam se hozta fel, milyen retorziók érhetnék a magyar kormányt, amennyiben a kormányfő nem áll el a vétójától. Így vétó nélkül jöhetett létre egy olyan megállapodás, amely után Orbán Viktor is kommunikálhatja a számára fontos érveket - írta az Index.

Intenzív egyeztetés zajlott egyébként a csúcs kezdete előtt: Charles Michel és Ursula von der Leyen EB-elnök, valamint a német, olasz és francia vezető zárt ajtós megbeszélést folytatott Orbán Viktorral. Az ülésre a Politico szerint később behívták a lengyel, a holland és a belga vezetőket is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en üdvözölte az eredményt. Mint írta, hálás Charles Michelnek és az EU-tagországok vezetőinek a nagyon fontos döntésért, amely bizonyítja az EU egységességét.

"Az Ukrajnának nyújtott további uniós pénzügyi támogatás megerősíti a hosszú távú gazdasági és pénzügyi stabilitást, ami nem kevésbé fontos, mint a katonai segítség és az Oroszország elleni szankciók" - fogalmazott.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács meghozta a prioritások megvalósításához szükséges döntést - prioritásként az uniós bizottság elnöke Ukrajna támogatását, az illegális migráció elleni küzdelmet és az európai versenyképesség szavatolását sorolta fel.

"Jó nap ez Európa számára!" - tette hozzá Ursula von der Leyen.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×