Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Jens Stoltenberg: a háború elkerülésére jelentős elrettentő erőt kell kiépíteni

A NATO jó üzlet az Egyesült Államok számára a szövetségesektől érkező védelmi ipari megrendelések által - hangoztatta szerdán a NATO főtitkára Washingtonban.

Jens Stoltenberg, a transzatlanti védelmi szövetség főtitkára a befolyásos washingtoni elemzőközpont, a Heritage Foundation székházában tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben Kanada és az európai tagországok 120 milliárd dollár értékben vásároltak amerikai fegyverzetet.

A főtitkár elismerését fejezte ki az Egyesült Államoknak vezető szerepéért, ahogy éveken keresztül szorgalmazta a tagországok védelmi kiadásainak növelését, amit jogosnak nevezett, és megemlítette Donald Trump amerikai elnökként ebben az irányban tett törekvéseit.

Hozzátette ugyanakkor, hogy mostanra megváltozott a helyzet, mert minden tagállam növelte védelmi kiadásait, és 2024-ben a szövetségesek fele eléri a GDP 2 százalékát jelentő védelmi költségvetési arányt, ami a NATO előírása. Kiemelte Lengyelországot, amelynek védelmi büdzséje a várakozások szerint ebben az évben meghaladja GDP-je 4 százalékát.

Jens Stoltenberg a NATO előtt álló feladatok közül a Kína jelentette kihívást nevezte hosszú távon a legsúlyosabbnak, amit többi között azzal indokolt, hogy Kína korlátozás nélkül fejleszti hadseregét.

A NATO előtt álló legközvetlenebb kihívásként ugyanakkor az Oroszország által Ukrajna ellen viselt háborút jellemezte, amely

szavai szerint egy alternatív világrend kialakításáról is szól. Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea egyre erősebb szövetségesi kapcsolatokat alakít ki, ami a nyugati társadalmakat kihívások elé állítja

- állapította meg.

A NATO előtt álló feladatnak nevezte egy komoly elrettentő erő kialakítását a háború elkerülése érdekében. Sürgette Ukrajna további támogatását, amelynek segítségével Ukrajna képes lehet a "túlélésre és fennmaradásra". Az Egyesült Államok érdekének is nevezte Ukrajna további támogatását, amellyel kapcsolatban megállapította, hogy az amerikai GDP töredékét fordították eddig a segítségnyújtásra. A NATO-főtitkár szerint az Egyesült Államok eddig mintegy 70 milliárd dollárral segítette Ukrajna önvédelmét, míg a NATO többi tagországa összesen több mint 100 milliárddal, miközben Európa hatmillió ukrán menekültnek is menedéket ad.

A Kínával kialakított viszonyt illetően Jens Stoltenberg úgy fogalmazott, hogy "meg kell szervezni" a versenyt a feltörekvő nagyhatalommal, és meg kell szabadulni a káros függéstől, többi között a kulcsfontosságú alapanyagokat tekintve, valamint meg kell védeni a kínai befolyástól a stratégiai fontosságú infrastruktúrát.

Felhívta az Egyesült Államok figyelmét arra, hogy a NATO-n keresztül Amerikának több barátja és szövetségese van, mint bármely más országnak,

és a védelmi szövetség fennállásának 75. évfordulója alkalmából Washingtonban nyárra szervezett csúcstalálkozót jó alkalomnak nevezte arra, hogy az egység üzenetét küldjék.

Az esemény házigazdájaként Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke az Ukrajna támogatásának folytatásáról szóló amerikai politikai vitával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak - miközben "határozottan elítéli Vlagyimir Putyin barbári invázióját", és Ukrajna győzelmét szeretné -, az alkotmányos és morális kötelezettségei alapján az amerikai emberek érdekét kell előtérbe helyeznie. A szervezet vezetője átlátható és ellenőrizhető ukrán támogatásokat, és a győzelemhez vezető világos stratégiát sürgetett, valamint kijelentette, soha nem fognak olyan politika mellé állni, amely egy másik ország határainak biztosítását az amerikai határok biztonsága elé helyezi.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn kezdődött amerikai látogatása során többek között tárgyalt Antony Blinken külügyminiszterrel és Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval, valamint egyeztetett az amerikai védelmi ipar több szereplőjével, és Alabama államban gyártóüzemet is felkeres.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×