Infostart.hu
eur:
354.73
usd:
310.42
bux:
142366.98
2026. július 7. kedd Apollónia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (j) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2023. május 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Rendkívüli EU-csúcs: az unió pénze a tét - és Ukrajnáé

Az uniós költségvetés módosítása és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró is fontos téma az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki csúcstalálkozóján. A napokban kiemelt helyen foglalkozott az ukrán támogatással és az annak megszavazása körüli kérdésekkel a nemzetközi sajtó. A Financial Times egyenesen arról írt, hogy egy "újabb Orbán-vétó" esetén megvonhatják az összes uniós támogatást Magyarországtól. A magyar kormány zsarolásról beszél.

Az uniós költségvetés módosításáról és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról is döntenek csütörtöki csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői.

Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly, a decemberi EU-csúcs után, nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Magyarország miért nem támogatja Ukrajna pénzügyi finanszírozásának uniós módszerét.

"Hogyha pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor először is ne adjunk 5 évre. Mert fogalmunk sincs arról sem, hogy mi lesz negyed év múlva, nem hogy 5 évre. Tehát valami értelmes időkeretet jelöljünk ki! A másik, hogy a pénz mértékét aszerint határozzuk meg, hogy az Egyesült Államok mennyit vállal abból a teherből, amit ma Ukrajna támogatása jelent. A harmadik javaslatunk az, hogy ha adunk is ilyen pénzt, semmiképpen se adjuk az uniós költségvetésen keresztül, mert egy bizonytalan nagyságrendű tétel szétzilálja a költségvetésünket. Végül a negyedik problémánk, hogy mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni."

Bő két hete az Euronews arról írt, hogy Orbán Viktor újabb feltételt szabott Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásának, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban cáfolta, hogy alkudozásról lenne szó.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 18-i Kormányinfón úgy fogalmazott: Magyarország is kész anyagi támogatást adni Ukrajnának, de az uniós hitelfelvételt továbbra is ellenzi.

"Az uniós költségvetésen belül nem tartjuk szerencsésnek, mert még oda jutunk, hogy a magyar pénzeket az ukránoknak adják. Tárgyalunk, konstruktív módon, egyelőre az álláspontok távol állnak egymástól.

Az is lehet, hogy nem ebben a formában valósul meg Ukrajna támogatása, hanem EU26-os keretekben."

A Financial Times hétfőn arról számolt be, hogy egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentum amellett érvel: ha a rendkívüli EU-csúcstalálkozón nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról, a tagállamok azt is felvetik, hogy Magyarországtól teljes mértékben meg kell vonni az uniós forrásokat.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Facebook-oldalán erre úgy reagált: Brüsszel az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlásra használja, de Magyarország nem enged a zsarolásnak.

Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Times hétfői értesülését egyfajta "zsaroló kézikönyvnek" nevezte és a francia Le Point-nak adott interjúban azt mondta: "Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, továbbra is küldjük-e ezt a pénzt vagy sem".

Több nemzetközi lap azonban arról ír, a nyilvánosságra hozott anyag nem a tárgyalások állását tükrözi, háttéranyagnak készült a magyar gazdaság aktuális helyzetéről.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében az Ukrajna támogatásáról szóló megállapodás megkötését létfontosságúnak nevezte.

A csütörtöki EU-csúcson megvitatják a 2021–2027-es pénzügyi keret javasolt félidős felülvizsgálatát is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×