Ha Oroszország megnyerné a háborút, más európai országok, köztük Németország is, veszélybe sodródnának – hangsúlyozta mondta Volodimir Zelenszkij az interjúban. Szerinte Oroszország "még közelebb húzódna" Németországhoz, ha Ukrajna nem képes tartani magát, és ez kockázatot jelent Németország és más európai országok számára. Az ukrán elnök szerint

Oroszország és az EU vagy a NATO közötti eszkaláció "súlyos következményekkel" járna, és egy harmadik világháború kezdetét jelenthetné.

A Kijevben készített interjúban az ukrán államfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Németország megérti ezt a kockázatot. Azt nem tudja megjósolni, hogy Oroszország először Németországot, Lengyelországot vagy a balti államokat veszi célba az Ukrajna felett aratott győzelem után – tette hozzá. Mindebből kiindulva az elnök további segítséget kért Ukrajnának.

Németországtól azt várja, hogy Európa más országaihoz képest "úttörő szerepet" töltsön be Ukrajna katonai támogatásában. Zelenszkij szerint ha az Egyesült Államok – például Donald Trump esetleges választási győzelme nyomán – felhagyna a támogatással, az eddiginél is nagyobb német elkötelezettséget remél. Németország – mint hangoztatta – erős gazdasággal rendelkezik, ezért nagy a befolyása az Európai Unió többi országára. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy Ukrajnának számos támogatója van mind Joe Biden elnök demokratái, mind Donald Trump republikánusai körében. "Az Egyesült Államok politikája aligha egy személyen múlik" – tette hozzá.

Az elnök utalt arra, hogy a Taurus cirkálórakéták szállításáról megbeszéléseket folytatott Olaf Scholz kancellárral is, de a tárgyalások állásról bővebben nem kívánt nyilatkozni. Tudomásul vette, hogy a Bundestag a közelmúltban a Taurusok szállítása ellen foglalt állást, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy újabb döntés születik majd. Németországon "aligha segítene", ha fontos fegyvereket tartana meg magának, ahelyett, hogy Ukrajna rendelkezésére bocsátaná az Oroszország elleni harcban – tette hozzá.

Információk szerint a német kancellár mindeddig azért utasította el a Taurusok szállítását, mert attól tart, hogy azok több mint 500 kilométeres hatótávolságát kihasználva Ukrajna a rakétákkal orosz területeket is támadna, ezáltal pedig Németország közvetlenül is belesodródna a háborúba.

Az ukrán elnök az interjúban közvetve bírálta az Angela Merkel akkori kancellár vezette korábbi német kormány Ukrajna-politikáját, mert szerinte Németország nem vette komolyan Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

"Csalódtam a német politikában"

– hangoztatta, hozzátéve, hogy a Krím megszállásakor az akkori német kormány nem játszotta azt a szerepet, amelyet országa, Európa és a világ megérdemelt volna.

Az interjúban az ukrán elnök elismerte, hogy csaknem két éve tartó orosz agressziós háborúban az ukrán katonákra rendkívüli nyomás nehezedik. Úgy vélekedett, hogy a frontkatonákat gyakoribb helyettesítésekkel kellene tehermentesíteni. "Szükségünk van a tisztességes rotációra, a fronton lévőknek szabadságra van szükségük" – jelentette ki, utalva arra, hogy mindezt a hála, a pénz önmagában nem pótolja. Ezért felszólította a Németországban tartózkodó ukránokat, hogy térjenek vissza hazájukba.