Infostart.hu
eur:
378.78
usd:
321.74
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Orosz Il-76 szállítógép. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa az orosz szállítógép katasztrófája miatt

A testület rendkívüli ülését Moszkva kezdeményezte - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban tartott sajtótájékoztatóján.

"Nagyon számítunk arra, hogy a francia elnökség lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségeit, és minél hamarabb kitűzi az ülést. Nem szeretnénk, ha megismétlődnének a 2022-es történések, amikor a megrendezett bucsai eset után (...) a brit elnökség három napon át ellenkezett kitűzni egy ilyen tanácskozást" - mondta az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint a szállítógép elleni támadás újabb példája annak, hogy a kijevi vezetés terrorista módszereket használ. "Jelenleg próbáljuk megállapítani a tényeket, ami a lelőtt Il-76-os katonai szállítógépet és azokat az okokat illeti, amelyek miatt az ukrán fél ezt a bűncselekményt elkövette" - tette hozzá.

Azt állította, hogy a járattal olyan katonákat szállítottak, akiket egy hadifogolycsere keretében átadtak volna.

"Kizárt, hogy az ukrán hivatalos személyek az ukrán védelmi minisztériumban nem tudtak arról, hogy egy ilyen csere készül" - mondta.

Az orosz ENSZ-képviselet később közölte, hogy a francia elnökség - "visszaélve ebből a pozíciójából eredő feladataival" - elutasította az ENSZ BT rendkívüli ülésének szerdai összehívását. Hozzátette, hogy "Franciaország abban az igyekezetében, hogy falazzon Ukrajnának", a tanácskozást csütörtök estére hívta össze.

Stéphane Dujarric, az ENSZ szóvivője közölte, hogy a világszervezetet tájékoztatták a tragédiáról, és részvétét fejezi ki az áldozatok miatt. Dujarric szerint az ENSZ kész kérésre egy jelentéstevőt küldeni a Biztonsági Tanács ülésére.

Az orosz védelmi tárca korábban azt állította, hogy az Il-76-os gépet az ukrán hadsereg lőtte le légvédelmi eszközzel. A gép fedélzetén a személyzet hat tagja, 65 ukrán hadifogoly és három kísérő orosz katona tartózkodott. A repülőgép teljes személyzete és valamennyi utasa életét vesztette.

Címképünk illusztráció

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz–ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×