A gyakorlatilag már kedden este megkezdődő és jövő hétfő reggelig tartó munkabeszüntetésre már előzetesen számítani lehetett. A mozdonyvezetők szakszervezete, a GDL január elején jelezte a béremelést és a munkaidő csökkentését célzó követeléseit. Az állami vasúttársaság vezetőivel folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt, és ezt követően január második hetében a mozdonyvezetők már háromnapos figyelmeztető sztrájkba léptek. Az országban kora reggeltől csaknem teljesen leálltak a személyszállító vonatok, és rendkívüli korlátozások voltak a teherszállításban is.

A folytatást már akkor kilátásba helyezték. A Deutsche Bahn legújabb ajánlatát a szakszervezet vezetősége ezúttal sem fogadta el, és ennek nyomán hirdette meg az időtartamot tekintve új rekordot jelentő, szerda reggel kezdődő hatnapos sztrájkot. A szakszervezet követelése az volt, hogy

a heti munkaórák számát 38 óráról 35-re csökkentsék változatlan bérek mellett.

A vasúttársaságnak ez nem volt elfogadható, és azt javasolta, hogy 2025 januárjától heti egy órával, a jelenlegi 38 óráról 37 órára mérsékeljék a heti munkaórák számát. Ajánlatot tett továbbá 4,8 százalékos béremelésre augusztustól és egy további 5 százalékosra 2025 áprilisától.

Elemzők szerint aligha segíti a megoldást a közlekedési miniszter, Volker Wissing nyilatkozata. A ZDF közszolgálati médium által ismertetett nyilatkozatában a miniszter hangsúlyozta, hogy – mint fogalmazott –

"zéró megértéssel" viszonyul a szakszervezeti követelésekhez.

Wissing szerint a GDL és az állami vasúttársaság közötti bértárgyalások "egyre rombolóbb" formát öltenek.

A miniszter élesen bírálta a szakszervezet vezetőségét, különösen az elnököt, Claus Weselskyt. "Nem gondolom azt sem, hogy a GDL elnöke ezzel a stílussal jó tesz saját magának és szakszervezetének" – fogalmazott a szabad demokrata politikus. Közvetve elismerte, hogy "reformra" szükség van, ugyanakkor az ilyen jellegű munkabeszüntetések elkerülésére szólított fel.