Boris Pistorius beiktatása óta határozottan kiáll a Bundeswehr pénzügyi támogatása mellett, és az elmúlt évek védelmi miniszterei közül ő az, aki a leghatározottabban felkarolta a 2011-ben megszűnt általános hadkötelezettség visszaállítását.

A hadkötelezettség megszüntetését – hivatalosan felfüggesztését – kimondó döntés az akkori Merkel-kormány konzervatív védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg rendeletére született, a hadsereg létszámát pedig 250 ezerről 180 ezer főre csökkentették. A háttérben a hadsereg átalakításának, illetve karcsúsításának, de mindenekelőtt a védelmi költségvetés jelentős mérséklésének terve állt. A reformot az akkori két kormánypárt, a CDU/CSU, illetve a liberális FDP egyformán támogatta.

Az elmúlt hónapokban Pistorius több alkalommal is figyelmeztetett arra, hogy az orosz–ukrán konfliktus Németországra is kiterjedhet, ezért az országnak meg kell erősíteni védelmi kapacitásait. Ennek jegyében hangsúlyozta decemberben, hogy hiba volt a hadkötelezettség 2011-es eltörlése. A miniszter szerint a jelenlegi biztossági helyzetben indokolt a kötelező katonai szolgálat visszaállítása, és meg kell kezdeni az ezzel kapcsolatos vitát. Húsvétig pedig tervet kért arra, miként lehet megváltoztatni a Bundeswehr felépítését annak érdekében, hogy képes legyen ellátni a nemzeti, illetve a szövetségesi védelem feladatait.

Legutóbb pedig egy újabb "úttörő" javaslattal állt elő. A Der Tagesspiegel című lapnak nyilatkozva azt indítványozta, hogy

a Bundeswehr német útlevéllel – azaz német állampolgársággal – nem rendelkező személyeket is alkalmazhasson a hadseregben.

Ennek kapcsán a súlyos létszámhiányról beszélt, utalva arra is, hogy nem Németországé lenne az első olyan európai haderő, amely külföldieket fogad be. Pistorius olyan második vagy harmadik generációs külföldiekre számít, akik Németországban élnek, de nem rendelkeznek német állampolgársággal. A tervét vitaindítónak szánta.

A sors különös iróniája, hogy a miniszter legújabb indítványát elsőként az a két párt támogatta, amely 2011-ben az általános hadkötelezettség megszüntetése mellett döntött: a most ellenzékben lévő CDU, valamint a kormánykoalíciós FDP egyaránt felkarolta a javaslatot.

Marie-AgnesStrack-Zimmerman, a szabad demokrata FDP politikusa, a Bundestag védelmi bizottságának elnöke nem zárta ki, hogy

sikeres szolgálat esetén a szóban forgó személyek könnyebben juthatnának német állampolgársághoz.

Johann Wadephul, a CDU/CSU parlamenti frakciójának helyettes vezetője ugyancsak támogatta a miniszteri elképzelést. A konzervatív politikus hozzátette ugyanakkor, hogy a hangsúly a megvalósításon van, és ennek kapcsán két kérdés eldöntését vetett fel: a javaslat csak uniós, illetve NATO-tagországokból, vagy más térségekből érkezettekre is vonatkozik-e, illetve hogy a német nyelv "tökéletes" ismerete feltétel-e.