eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Füst száll a magasba izraeli rajtaütés közben a ciszjordániai Túl-Karm közelében lévő Nur al-Samszban 2024. január 4-én. Palesztin források szerint a két napja kezdődött művelet során 17-en megsebesültek és több, mint száz embert vettek őrizetbe. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Resperger István az Arénában: az izraeli háború a titkosszolgálatok egyik legnagyobb fiaskója

A titkosszolgálatok hibái miatt érhette meglepetésként Izraelt a Hamász tavaly október 7-i támadása – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes. Szerinte a szolgálatok egyszerűen nem vették komolyan a támadásra utaló jeleket.

Miután egyre több információ lát napvilágot, kijelenthető, hogy az október 7-i Hamász-akció a Moszad egyik legnagyobb fiaskója, hogy egy ilyen típusú támadásról nem tudott előre tájékoztatással szolgálni a politikai vezetésnek – fogalmazott Resperger István, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Arra a felvetésre, hogy bizonyos verziók szerint a Moszad ugyan jelentette, de ezt a politikai vezetés nem vette komolyan, azt mondta, „nyilván jelentett, hiszen a titkosszolgálatok naponta írnak beszámolókat, más kérdés, hogy ezeket ki és mennyire veszi komolyan. Olyanokról is hallani, hogy Benjamin Netanjahu izraeli elnöknek ez pont jókor jött, mert ezáltal egybekovácsolhatta a nemzetet, elterelve a figyelmet a belpolitikai problémákról az igazságügyi reform kapcsán – jegyezte meg.

Az ezredes inkább úgy véli, hogy miután az izraeli titkosszolgálatoknál is úgynevezett vetélkedő szolgálatok vannak – Moszad, Aman (katonai hírszerzés) és a Sin Bét (belbiztonsági szolgálat) –, amelyeknek bizonyosan voltak információik, csak épp senki nem rakta össze ezt egy egységes egésszé, hogy mi várható.

Pedig nagyon jól látható a feldolgozott anyagokból, amit azóta már közzétettek az Izraeli Védelmi Erők honlapján, hogy mennyire megszervezte ezt iráni segítséggel a Hamász – tette hozzá a szakértő. „A motoros, gépjárműves és gyalogos egységeket jól betanítva, katonai rendben, 20 méteres távközökkel küldték be az izraeli területekre, kijátszva a különböző védelmi rendszereket. Hogy hogyan játszották ki azt a 65 kilométeres falat, ami elvileg mindent érzékel.” Hozzátette, hogy a különböző határőregységektől is érkeztek figyelmeztetések, csak ezeket nem vették komolyan.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×