eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Potsdam, 2016. április 14.Claudia Hubatsch némettanár intenzív nyelvtanfolyamot tart 2016. április 14-én a Potsdami Egyetem egyik előadótermében olyan menekülteknek, akik a képzést követően tanárként szeretnének elhelyezkedni Németországban. A szíriai és egyéb háborús övezetből érkezett menekültek nyelvi képzése április 11-én kezdődött az északkeleti nagyvárosban a német kormány integrációs programja keretében. (MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert)
Nyitókép: (MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert)

Bekeményít Németország a menekültpolitikában

Szinte egy időben azzal, hogy Brüsszelben az Európai Parlament és az Európai Unió tanácsának tárgyaló képviselői megállapodtak az uniós migrációs és menekültügyi paktumról, Berlinben a német kormánykoalíciós pártok is megegyeztek a kitoloncolásokról, illetve a honosításról szóló törvénytervezetekről. A szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP hosszú vita után jutott kompromisszumra.

A koalíciós pártok kétviselői egyetértettek abban, hogy mind a kitoloncolást, mind a német állampolgárság biztosítását, azaz a honosítást egyszerűsíteni kell.

A német parlament, a Bundestag már januárban jóváhagyhatja az erről szóló tervezeteket.

A honosítással kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a bevándorlók öt év németországi tartózkodás után állampolgárságot kaphatnak.

Ennek feltétele azonban az, hogy állami segítség nélkül képesek legyenek eltartani magukat. A jelenlegi honosítási törvény szerint ehhez legalább nyolc év németországi tartózkodásra van szükség.

A most jóváhagyott koalíciós tervezet ugyanakkor leszögezi azt is, hogy a honosítás akár három év elteltével is lehetővé válhat, ha olyan bevándorlóról van szó, aki jól teljesít munkahelyén vagy az iskolában, továbbá megfelelő nyelvtudással rendelkezik, vagy önkéntes munkát végez.

A honosítással kapcsolatban immár új, és a tervezetben rögzített elem az is, hogy immár nem minden esetben kell lemondani a kettős állampolgárágról.

Ez a többi uniós országból érkezettekre, továbbá meghatározott "különleges esetekre" vonatkozik.

A menekültpolitika másik vetületével, az illegális menekültek kitoloncolásával kapcsolatban a tervezet hangsúlyozza, hogy a fő cél az eljárások egyszerűsítése, illetve felgyorsítása.

Ennek keretében mindenekelőtt az, hogy az eddiginél több olyan személyt toloncoljanak ki, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel.

A kitoloncolások eddig gyakran az utolsó pillanatban vallottak kudarcot, például azért, mert az érintetteknek egyszerűen "nyoma veszett".

Ezt célozza, hogy az úgynevezett kilépési őrizet a jövőben 28 napig tart majd, az érintett személyek annak kijelölt helyét nem hagyhatják el.

Értesülések szerint a három koalíciós párt közül

a Zöldek Pártja a szigorításokat túlzottnak tartotta.

A párt szerint a törvényi szabályozás módosításakor olyan "fájdalmas kompromisszumokra" kényszerültek, amelyek újabb nehézségeket jelenthetnek az érintettek számára.

A koalíciós pártok ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy a menekültek tengeri mentését a jövőben sem büntetik.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×