Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Kamala Harris amerikai alelnök felszólal az 58. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia második napi tanácskozásán Münchenben 2022. február 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Palesztinpárti kinyilatkoztatást tett az amerikai alelnök

Kamala Harris szavaiból az derül ki, hogy az amerikai megítélés szerint Izrael hadserege kezd átesni a ló túlsó oldalára. A francia elnök is hasonló szellemben szólt.

Az Egyesült Államok "semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait" - jelentette ki az amerikai alelnök szombaton Dubajban a Fehér Ház közleménye szerint.

Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélésén Kamala Harris arról is beszélt, hogy miután véget ér a háború Izrael és a palesztin Hamász között, "olyan egyértelmű politikai célkitűzéssel kell nekiállni az újjáépítésnek, amely abba az irányba mutat, hogy a palesztin népnek legyen saját, széles körű nemzetközi és regionális támogatást élvező állama, amelyet egy megerősödött Palesztin Hatóság irányít".

A Fehér Ház közleményében kiemelték: Kamala Harris világossá tette, hogy "a Hamász nem maradhat uralmon a Gázai övezetben, mert az tarthatatlan Izrael és a régió biztonságára, illetve a palesztinok jólétére nézve".

A Nyugat támogatását élvező Palesztin Hatóság Ciszjordánia bizonyos részeit tartja ellenőrzése alatt. A Hamász iszlamista szervezet 2007-ben vette át az uralmat a Gázai övezetben Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah pártjától.

Kamala Harris az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) vesz részt Dubajban. A konferencián túl megbeszélést folytatott még Mohamed bin Zájid Ál Nahajannal, az Egyesült Arab Emírségek államelnökével, és telefonon egyeztetett Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel is, aki fontos szerepet játszott a gázai túszok elengedéséről folytatott tárgyalásokban.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×