Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Kamala Harris amerikai alelnök felszólal az 58. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia második napi tanácskozásán Münchenben 2022. február 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Palesztinpárti kinyilatkoztatást tett az amerikai alelnök

Kamala Harris szavaiból az derül ki, hogy az amerikai megítélés szerint Izrael hadserege kezd átesni a ló túlsó oldalára. A francia elnök is hasonló szellemben szólt.

Az Egyesült Államok "semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait" - jelentette ki az amerikai alelnök szombaton Dubajban a Fehér Ház közleménye szerint.

Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélésén Kamala Harris arról is beszélt, hogy miután véget ér a háború Izrael és a palesztin Hamász között, "olyan egyértelmű politikai célkitűzéssel kell nekiállni az újjáépítésnek, amely abba az irányba mutat, hogy a palesztin népnek legyen saját, széles körű nemzetközi és regionális támogatást élvező állama, amelyet egy megerősödött Palesztin Hatóság irányít".

A Fehér Ház közleményében kiemelték: Kamala Harris világossá tette, hogy "a Hamász nem maradhat uralmon a Gázai övezetben, mert az tarthatatlan Izrael és a régió biztonságára, illetve a palesztinok jólétére nézve".

A Nyugat támogatását élvező Palesztin Hatóság Ciszjordánia bizonyos részeit tartja ellenőrzése alatt. A Hamász iszlamista szervezet 2007-ben vette át az uralmat a Gázai övezetben Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah pártjától.

Kamala Harris az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) vesz részt Dubajban. A konferencián túl megbeszélést folytatott még Mohamed bin Zájid Ál Nahajannal, az Egyesült Arab Emírségek államelnökével, és telefonon egyeztetett Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel is, aki fontos szerepet játszott a gázai túszok elengedéséről folytatott tárgyalásokban.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×