Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök az Olaf Scholz német kancellárral tartott kétoldalú megbeszélésén, amelyen megvitatták a gázai helyzet lecsillapítására teendő egyiptomi erőfeszítéseket Kairóban 2023. október 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Michael Kappeler

Javaslat érkezett egy demilitarizált palesztin államra

Az egyiptomi elnök egy olyan palesztin állam megalapítását javasolta pénteken, aminek nem volna fegyveres ereje, de a területén ideiglenesen állomásozna egy nemzetközi biztonsági erő, hogy ezáltal mind a palesztinok, mind Izrael elfogadható biztonsági garanciát kapjon.

Abdel Fattáh esz-Szíszi Kairóban a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel és Alexander De Croo belga államfővel közös sajtótájékoztatón kijelentette: egyetértünk abban, hogy ez a palesztin állam fegyvertelen legyen, és biztonságát garantálja valamilyen nemzetközi erő akár a NATO, akár az ENSZ vagy arab országok vagy az Egyesült Államok irányításával mindaddig, amíg mind Izrael, mind a palesztin állam biztonságban nem érzi magát.

Esz-Szíszi emlékeztetett arra, hogy mind a mai napig nem jött létre a palesztin állam az 1967-es határokkal és Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal.

A szaúdi, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszter szerdai londoni sajtótájékoztatójukon elutasította azokat a javaslatokat, amik szerint a Hamász elleni izraeli hadjárat befejeztével arab erőkre hárulna a biztonsági feladatok elvégzése a Gázai övezetben.

Ajman Safadi, Jordánia külügyminisztere londoni látogatásán kijelentette: „arab erők nem fognak belépni az izraeli hadsereg által kietlen területté változtatott Gázai övezetbe”. „Milyen körülmények között akarna közülünk bárki odamenni, magára vállalni az ellenség szerepét, és rendet tenni az Izrael okozta zűrzavarban?” – hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×